Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455
Vadászrajzok - I. Chernel Kálmán: A Rábaköz
362 A liÁBAKÖZ. gyottság benyomása lelkünket ábrándos mélaságba süllyeszti. Az esti szellet sóhajtva csap a fák lombjai közé; egy-egy levél, egy ág szédeleg le az égrekröl, éji baglyok suhognak el fölöttünk s a távolról megzendülő szarvasrigyetés, agancsok csörtölése, vagy egy felriasztott őz bakogása szakítja félbe ekkor a magány költészi némaságát; a lesben álló vadászt pedig az élet ezen egyes hangjai lázas ingerrel kettőzött figyelemre ragadják. A kapuvári és osli égrek herczeg Eszterházy tilosai ugyan, de lőfogyasztáskor az erdészi személyzet által rendezett gyakori vadászatokra a szomszéd mihályiak mindenkor meghivatván, illy alkalmakkor rendesen ők szoktak lenni a nap hősei. Az égri vadászatok kopókkal tartatnak, mellyeknek jóságát, kitartóságát a számos akadályokkal ellátott vadásztér ugyancsak erős próbára teszi. Szelídebb vidékeken növelt, gyakorolt s egyébként is jóknak ismerti kopók a várakozásnak aligha megfelelnének, mert itt csak olly ebek használhatók, mellyeket a sürü akadályok már első ifjúságok óta kellőleg megedzedtek a szokatlan fáradalmak és nehézségek elviselésére ; mert arra, hogy az éles nád, sás, káka, bokros égertörzsek, rekettyefüzek, és csalány sűrűségein keresztül törtető vadat a kopó folytonosan kitartólag üldözhesse, ugyancsak nem közönséges tulajdonok szükségesek. Vadászatok alkalmával a lövészek az éger erdőséget átszelő hosszú széles kivágott nyílásokon, vagy a nád és sűrűségeiben tekervényesen elágazott kiszáradt erekben foglalják el állásaikat. Ezen nyílásokon a haraszt derékmagasságnyira tenyészvén lekaszáltatás előtt, nem csak a járást, hanem az átvonuló vad szemügyre vételét is fölötte nehezíti. A vadat nagyobbrészt golyófegyverrel lövik s az évenkint elejtett zsákmány száma a mihályi vadászok ügyességét bizonyítja. Telente, szarvason, őzön és kevés rókán kívül, egyéb vad itt nem igen tartózkodik s e barátságtalan rideg tanyából még a kisebb szárnyasok is szelídebb vidékekre távoznak. Néha azonban a vadászok boszúságára, az itt tanyázó vad rémülésére és pusztítására, a farkas is meglátogatja ezen helyek sűrűségeit s akkor ez élet és halál közti véres küzdelmeknek lesz színhelyévé. A mult télen egy illy vendégfarkas kényelmesen pusztitá az éger vadjait, mignem Főző János fáradhatlan hanyvadász utánjárásának sikerült csapahó alkalmával a hívatlan vendéget , a falatozás költőitlen foglalkozása után, kutyamódra összegomolyodott nyugalmában, egy] rekettye fűz alljánál feltalálni és elejteni. A kapuvári és osli égererdökbe a mihályi vadászok két uton szoknak bemenni: Kapuvár és Osli felől. Legtöbb esetben osli felől
