Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455
Újfalvi Sándor: Erdélyi vadászatok és vadak (Nagyobb munka töredékei)
318 ERDÉLYI VADÁSZATOK hata az emberiség szent ezélja felé törö méltó fia. Vajha két unokájának is nyílnék mező az ősöktől öröklött honfi erényeknek kifejtésére ! . . • Vadászatait nagy fényűzéssel és kitartással folytatta : télen nyáron egyformán. Folytonos vadászatai a jobbágyok robotját gyakran felemésztvén, többször őszi vetés nélkül maradt, vagy gabonája künn rothadott. A zsibai őserdőkön kivül leglátogatottabb vadászhelye volt a Czibles, hol 1798-ban Opris János nevü lövészét egy megsebesitett medve halálra kopasztá. Wesselényi a vadászatot rögtön félbeszakasztván, a havasalji helységekből 10 oláh pópát hozatott fel s nagyszerű vallásos czeremoniák közt azon helyen eltemetteté, sirja felibe felirásos nagyszerű keresztet emeltetett, mellynek romiadványai pár évtizeddel ezelőtt még láthatók voltak. Wesselényi kitörő indulatossága mellett érzékeny jó indulatu ember lévén, az Opris balesete annyira meghatotta, hogy soha többé a Cziblesen nem vadászott. Lazaro-Lazarino egyes vonatlan csökből golyóval nagyon jól lőtt. Rajta kivül egyedül gr. Kornis Gáspárt ismertem még, a ki azon korban egyes golyóval hozzá közelitett. Nyereg kápáján függött rendkivül hosszú pár pisztolya, mit Böszörményi készített Vásárhelyt, mellyekkel úton útfélen vadat futtában reptében össze-vissza lőtt. E pisztolyok halála után 1830-ban gr. Kendeffy Ádám birtokába jutottak. Jobb kezekre nem kerülhettek volna. Fiatalabb éveimben magam is jelen voltam az első Wesselényi Miklós vadászatain. Fényesek és jól rendezettek voltak, de a házi ur fergeteges módja s túlfeszített követelései miatt az igazi vadászgyönyör nagyon korlátolva volt. 0 maga vakmerő bátor és biztos lövő lévén, mástól is hasonlót követelt: ha hibás lövést vagy bármilly csekély vadászati hibát látott, az eddigi nyájas társalgásu ember bősz vadkanná fajult s szere hossza nem volt a sok dérdúrnak. Ez okból idegenek ritkán jelentek meg az ö vadászatain. Azon korból senki sem mutatott fel annyi lovagias vadászjelenetet, mint első Wesselényi Miklós rövid élete. A zsibai kastélyban a vadászlak falain több illy nagyszerű vadászati ábra látható Gáti festésztől, a kit gr. Haller István külföldön taníttatott olaszfalat festeni. De később vérszemre kapott s arczfestészetre adta magát és nagyon sokat s nagyon rosszúl festett. Belső-Szolnok és Doboka megyék úri lakjai falain még ma is láthatók a silány festvények, mellyeken az emberi alak eltorzítva inkább majmot mint embert ábrázol,