Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Vadászrajzok. Havas Sándortól - I. A Nyír- és a Rétköz

6 A NYÍR ÉS külső körvonaluk gyakran aként változik, a mint az őszi vagy tavaszi fergeteg egyik vagy másik oldalát kezdvén ki, a porondos homokot alantabb helyekre hordja. A Nyirből kifelé lassanként kisebb laponyagokra oszolván, a láthatár síkabb alakot ölt magára, mig utoljára az ecsegi láp közelében és az alföldi nagy síkokban a domború felület észrevétlenül tűnik el. Kétséget sem szenved, hogy minél több föld kerül szántás alá, a felület egyenetlensége annál inkább tiinni fog és maholnap egész Szabolcsmegye egy nagy síkságból álland. Különben ne gondolja az e vidékkel ismeretlen olvasó, hogy mert annyiszor emlegetjük a homokot, valamelly honi sivataggal akarjuk megismertetni. A nyiri laza alkatú homokföld, melly csupán a laposabb helyeken s a számtalan úgynevezett nyiri vizek közelében változik át könyebb televénnyé, a legszerencsésebb földvegyület, melly mind a mellett, hogy igen el van csigázva, általában mégis elég korhany mész és iszap részeket foglal magában, mik a bámulatos vizszivósság segélyével e földet aránylag igen termékennyé teszik. A nyiri föld nem csalja meg a gazdát soha, más dúsan termő vidékekhez képest nem ad ugyan olly felette sokat, de valamit mégis a legnagyobb szárazságban is ad, midőn az alföld dús televény földein a növényélet egészen kiaszott: mellesleg legyen megjegyezve, hogy a nyirkos melléknév, mit főnév alakjában is használunk, véleményem szerint a nyiri földnek ezen könnyű nedvesüléséből veszi eredetét. A természetnek milly tényezői hozták létre ezen sajátságos képleteket — azt vizsgálják meg bővebben a földészek; mi vadászok beérjük az eredménnyel, minthogy tapasztaljuk, hogy ezen laza alkatú homokföld fölötte kedves tanyája mindennemű vadnak ollyannyira, hogy minden ellenséges viszonyok mellett sem tud e földtől megválni, s a Nyir, mint régenten volt, most is a legvadasb helyek egyike az országban. Hegyei a most leirt homokmagaslatokon kivül nincsenek ; folyó vize sincs más a Tiszánál, melly Vásáros-Namény, vagy inkább Varsánynál érintvén a megye határát, azt e ponttól egész le Eszlárig mindenütt körül folyja. Varsánytól Záhonyig egyenest éjszaknak tartván, Csap alatt olly hirtelen kanyarodik délkeletnek, aztán egyenest délnek , hogy a megyének területe egész csúcsos szegletüvé válik és Zsurknál nem szélesebb fél, vagy egy mértföldnél. Van azonban számtalan kisebb s nagyobb tó, úgynevezett nyiri vizek — az egész Nyiren elszórva; ezek részint tiszta sik vizzel vannak tele s rajtok