Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

„Ottó — főherceg" (fehér szalagon), — „A kötelességtudó hü erdóőrnek — Andrássy Géza" (fehér szalag), — „A kötelességtudó altisztnek — Az erdészeti tisztikar", — „Szeretett kartársunknak — az erdővédek." Ezenkívül még két koszorú felirat nélkül. A mint a főherceg — és a főúri vadásztársaság a gyászos házhoz érkezett s hajadonfővel odaállottak a ravatalhoz, a veszverési kath. lelkész megkezdte az egyházi szertartást . . . Bizony nem tudom én, volt-e már erre eset, annyit azonban tudok, hogy itt nálunk még soha elő nem fordult, hogy egy egyszerű embernek, egyszerű lakása udvarán elhelyezett — királyi herceg, főurak stb. koszorúival diszitett érckoporsója felett, hajadon fővel állva, az uralkodó család egyik a koronához közel álló — tagja, az ország legelőkelőbb családjainak tizenkét tagja, hercegek, grófok és bárók — a vármegye főispánja, a járás főszolgabirája stb. stb. adják meg a végtisztességet! Nemes cselekedet volt tőletek, hogy ezt a szegény szerencsétlen embert, a ki hivatásszerüleg járult hozzá a ti férfias kedvteléstek gyakorolhatásához, de ott a saját vigyázatlansága folytán életét vesztette, megszántátok, igazi részvétet tanúsítottatok családjához és őt magát felmagasztaltátok. Minden nemesen gondolkozó ember elismeréssel adóz nektek az igazi vadászhoz illő nemes cselekedetért. — Vadászüdv nektek ezért! Az erdőőr temetése után a főherceg és a főúri vadásztársaság visszatért a betléri kastélyba, onnan pedig villásreggeli után kocsikon lehajtattak Gombaszögre az uradalmi ménes megtekintésére. Itt a főherceg elismerő meleg szavakban köszönte meg a szives vendéglátást, a ritka szép, mulatságos és eredményteljes vadászati élvezeteket s bucsut vévén a főúri társaság tagjaitól, a Betlérből ide szállított termes kocsiban a délutáni vonattal Bécsbe távozott, a legjobb emléket hagyva itt maga után mindazok előtt, a kik e humánus erényekben bővölködő fejedelmi férfiút megfigyelni szerencsések voltak. A főherceg távozása előtt elismerő szép szavakban mondott köszönetet vármegyénk főispánjának azért a körültekintő figyelemért és gondoskodásért, a mellyel őt a vármegye területén való időzése alatt állandóan körülvette és elhalmozta. Megköszönte továbbá a főszolgabírónak is iránta tanúsított szives figyelmét és kíséretét. Megbízta a főispánt azzal is, hogy Rozsnyó város polgármesterét kérje fel, miszerint a város lakosságának tolmácsolja köszönetét a tüntető fogadtatásért. Értesülvén arról, hogy szerdán, nagy tűzvész dult Rozsnyón, részvéttel tudakozódott az uradalmi orvos, Dr. Maurer Arthurtól annak részletei iránt s felkérte Andrássy grófot, hogy egy összeget juttasson el a város polgármesteréhez a szegények részére. * A főhercegnek — öt napi itt időzése alatt — Hámos László főispán állandóan közvetlen közelében tartózkodott s olyan figyelemmel, körültekintéssel és előzékenységgel representálta a vármegyét, hogy a magas vendég és az v, 96