Bársony István: Víg világ, Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből, a falu és a puszta világából / illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, Athenaeum, [1897]. / Sz.Zs. 1404

8. Egy juhász, egy gulyás, meg egy bunyó

EGY JUHÁSZ, EGY GULYÁS, MEG EGY BUNYÓ. A HORTOBÁGYON alkalmasint nagy lenne az áprehenzió, ha olvasnák ezt a czim^ sorrendet. 0') Hogy tudniillik mért nem a gulyással kezdem? Merthogy a Hortobágyon |M a csikós-gulyás-jubász hármas kasztban Jjp előtte jár a gulyás a juhásznak, az az ^ előkelőbb. Valaki úgy magyarázta ott ezt a rangsorozatot, hogy a csikós az arisztokracia, a gulyás a köznemesség, a juhász meg a paraszt. Még a korcsmában is el szokás ösmerni ezt a rendi osztályzatot. A csikós leereszkedik a gulyáshoz, a juhászra nézve pedig megtiszteltetés, ha amazok szóba állnak vele. Hanem én most mégis Kapás Gazsival kezdem, a körtvélyesi juhászszámadóval, a nagy parasztfilozófussal, a kit — mint típust — az első helyre klaszszifikálok ebben a kompániában. Kapás Gazsi van már vagy ötven éves. Nagy idő ez a külső embernél. Mindig azt mondják a tudós doktorok: ki kell menni a levegőre a szabadba, akkor száz esztendőt élünk. Igen, ha a nap mindig szelíden sütne; ha a mezőt csak enyhe szelek járnák; ha nem esnék egyéb az égről, csak hajnali harmat. De biz' odakint egymást kergeti a kánikula, meg a tél csikorgó fagya; vihar is boronálja a mezőt; fergeteg is tépi, koptatja az egészséget. Az igaz, hogy edződik tőle a szervezet, de meg is kérgesedik, össze is töpörödik. Azért öreg ember már a legtöbb parasztember ötven esztendővel a vállán.