Bársony István: Víg világ, Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből, a falu és a puszta világából / illusztrálta Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, Athenaeum, [1897]. / Sz.Zs. 1404

6. Egy kis pusztázás

-II- EGY KIS PUSZTÁZAS 4szenire; farkát behúzva ugrik el oldalt s úgy néz hátra, mint mikor attól tart, hogy most mindjárt végig vernek rajta a suhogóval. Indulj dinynye, lódulj zsák hazafelé; hátha megjöttek már azóta?! Ha nem, az se nagy baj; akkor hátra van még a kenderáztatő. A kalangya-varju újra ott ül a zabkereszt tetején, a szállás udvarán még folyvást keresgéli a vörös-barkós kakas a szöcskét. Farkas félvállról néz rájok, úgy megy el mellettök. Szánja őket most, bogy már jóllakott. A kenderáztató éppen a fúzfaliget alatt van; meszszire elhallani onnan a sulykolást, meg még valamit, a mire a vén kutya ugyancsak hegyezi a fülét. Egy roszsz kölyök üvölt-süvölt odalent torkaszakadtából. Juhhé! iszen ez a Miska gyerek hangja! A nagy kutya futásnak ered. Nemsokára megcsillan előtte a jókora pocsolya. A víz közepén egy puczér gyerek viczkándozik, csapkodja a sarat maga körül. Farkas nye! nye Farkas, adta teremtette! A vén kuvasz farkcsóválva lohol be a vízbe. Elérik egymást nemsokára s akkor azon nedvesen összecsókolódnak. Bársony : Víg világ.