Bársony István: Vadásztáska / Budapest, Magyar Hírlap, 1903. / Sz.Zs. 1643

Különös alakok

•HM I Wki'^WVK-' KÜLÖNÖS ALAKOK. I. ' A TŐT. Esemiczky bácsi is azok közül a vadaszok Söziil való' volt, akik épp oly türelemmel tudtak megülni a lesen, mint a legkitartóbb horgászó halász a vizek partján.. Ellenben bolyongani annál kevésbé szeretett. Ha egyszer törökösen maga alá szedte a' lábát, — megvetvén előbb a hátát valami erdőszéli vastag fatörzs melled, — akár estétől reggelig is ott tudott gunnyasztani. Hallgatta a kabérezát, amely az akáczbokron czirpelt; és nézte, hogyan suhannak a feje fölött a szárnyas egerek az alkonyatra hajló égen. Kitartása szinte hallatlan volt. Nyugodt Téralkotása majdnem hüllőszerü mozdulatlanságra tette alkalmassá. Csupán csak két főérzékével élt. A látáson és halláson kivül alig foglalkoztatta egyéb képességét. Annyira óvatos volt, hogy amint lesben ült, sohasem szivarozott; szaglásának nem adott kellemes munkát az illatos füstök felszippantásával. Az őszszel történt, liogy egy ilyen esti lesre indult, .valahová, ahol egy csinos bakocská-