Bársony István: Az én világom / Budapest, Stúdium, 1925. / Sz.Zs. 1684

Előszó

8 tik az istenek, a természet híve ellenben a hűség típusa. Rajongása a sírig kiséri. A természet legnagyobb szépségét a színei teszik. A szivárvány hét sávjának minden színárnyalata váltakozva ékesíti a természet palástját. Lehet-e valaki festőművész ennek a tanulmányozása nélkül? ösmerhetik-e a színhatások gazdagságát azok, akik csak néha látják s 'akkor sem figyelik meg? A világosság s a fény fokozatai mennyi változattal zománcozzák a színes természetet! Ugyanaz a tájék egészen más, ha ragyogó napsütésben látom, vagy ha borult az ég. Más a szélcsend nyugalmában és más, ha vihar tépi. Az ég felhői annyi változatban csúszhatnak a nap elé, hogy a sugár játék az árnynak ós a fénynek fantasztikus szépségeivel keveri a természet színeit. És ha ezt ki lehetne meríteni, akkor következnek a tárgyi változatok. A szélfújta fák mozgása, zúgása; az elsuhanó fecskeraj, amelyet fekete pelyhekben t sodor a természet léiekzetvétele; a forgószél, amely a magasba ragad mindent s ott elejti, a kavargó port füstoszlopnak mutatja. De mindezt is mássá és mássá teheti számomra a saját változó kedvem, a lelkiségem, amellyel éppen részese vagyok a pillanatnak. Örömem, bánatom, bármely indula-