Bársony István: A szabad ég alatt / 3. bőv. kiad. Budapest, Singer és Wolfner, 1910. / Sz.Zs. 1672

Tenger

42 gombává és penésszé válhatik, — s az a növény, amely a tengerek ismeretlen mélyében tenyészik, nem is növény, talán csak egy a többinél is fejletlenebb alsórendű állat. Hanem a viharokat ők nem szenvedik meg. A vihar a miénk, a felvilágé, ahol szünetlenül küzdünk és harcolunk vele. Az elemek s az élet viharja elbúg fölöttünk és megsemmisít annyi sokunkat. Drága ára a földi életnek; de megéri, mert szép, mert jó, és ki meri mondani, hogy hiába élt, ha a napsugarat látta és melegét érezte, akár a szárazföldön, akár a tengeren ?!. . .