Bársony István: A szabad ég alatt / 3. bőv. kiad. Budapest, Singer és Wolfner, 1910. / Sz.Zs. 1672

Tavasz az erdőben

Tavasz az erdőben Lármás munkával zakatoló városok sápadt «ói, akik sohasem látjátok a nap felkeltét s akik, .i egy gyéren befásitott sétahely árnyasabb zugá­un kifújjátok tüdőtökből a port és a füstöt, azt Eszitek, hogy a szabadban voltatok: jertek velem ! Ki, az igazi „ szabad"-ba, ahol az erdők lom­<>s koszorúja mértföldnyi szélességben fut végig jhegyen és a rónán; ahol a bükkös deszkasima ján órákig barangolhattok, anélkül, hogy a fölöt­íek égő napsugár megizzasztana; jertek velem a "gyek országába, ahol a hegyről lefutó szakadék jján zöldvizü tóvá ülepszik a záporeső és tüske­okor áttörhetetlen sűrűjében vezet utjok az erdők dóinak, amelyeknek csak addig szép az élet, amig íratlan ösvényeiket ember nem tapossa s amig >;endes birodalmuk határán belől nem hangzik más esz, mint a szarvas galytörő zörgése, a vadmalac ss sivitása, róka vakogása, őzike riasztása, mó­iis kopogása, szarka perregése, szúnyog zummo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom