Bársony István: A szabad ég alatt / 3. bőv. kiad. Budapest, Singer és Wolfner, 1910. / Sz.Zs. 1672

Látomány

125 Rég eltűnt a nagy bika, de én még folyvást láttam képzeletemben azon a ponton, ott a dombtetőn. Feje rárajzolódott az égre; koronája mutatta, hogy milyen igazi királyi vérség. A barna esthomály lassankint elsötétítette az eget is. Az én szép látományom csak akkor tünt el végkép.