Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

II. RÉSZ. A JEGESTENGEREN

79 rólunk, hanem tovább evett teljes léleknyugalommal. Nagyon ki lehetett éhezve a szegény pára! Ezt a medvét sem volt nehéz hatalmunkba keríteni. Haag úr vacsora előtt még egy Storkobbet is lőtt és így a mai nap a vadászokra nézve igazán szép eredménynyel végződött. Kíváncsi vagyok, hogy vájjon tényleg fogunk-e találkozni a napokban a „Lofoten"-nel ? Még Tromsöben, az elindulás előtt, félig-meddig összebeszélt a két hajó kapitánya és Gisbert, hogy ha a két hajó az előre megállapított útirányt be tudja tartani, az esetben augusztus közepe felé találkozhatnának a jég Storkobbe. között. Minthogy terv szerint a „Lofoten" a spanyol társasággal, a két francia kinematografussal és Gisberttel nyugatról kelet felé halad, mi pedig keletről nyugat felé tartunk, ezért ha a két kapitány már előre egy meghatározott szélességi és hoszszúsági fokban megállapodott, nagyon lehetséges, hogy nemsokára megtörténik a különös találkozás. Pedig igazán valószínűtlennek látszik, hogy ezen a kihalt, elhagyatott részén a földnek, amerre még a madár sem jár, egyszerre csak megjelenjen egy gőzhajó, egy darab civilizáció, egy kis része annak a világnak, amely ide olyan végtelen messze van!