Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

III. RÉSZ. TROMSÖ - NARVIK - STOCKHOLM

— 117 — de a ködös pára, a sors bizonytalansága elfedi előlünk azt, amit számunkra hozni fog. Hiszen mehetnénk jobbra is, balra is, de ki tudná azt megmondani, hogy merre lenne jobb, hogy mi vár itt és mi ott reánk? Olyan jól el lehet így gondolkozni a tengeren, nézve a végtelen vizet, a hullámok örökké visszatérő játékát. A hajó gőzkürtjének fülsiketítő tülkölése azonban felzavart ebből a csendes pihenésből, úgy látszik, közeledünk a német partokhoz és ismét el kell foglalnunk helyeinket a vasúti kocsikban, hogy azután végigszáguldva Rügen szigetén és fél Németországon, estére Berlinbe érjünk. Még egy utolsó pillantással elbúcsúzom a tengertől, nem örökre, hanem a viszontlátásig és azután sietek le a vonathoz.