Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

III. RÉSZ. TROMSÖ - NARVIK - STOCKHOLM

r - 99 ­fehérneműben és kényelmes ruhában találkoztunk az étterem­ben, hol Mme Jeanne már lélekszakadva futkosott ide-oda, izga­tottságtól kipirult arccal készítve elő az ebédet. Meghagytam volt neki, hogy ami jó csak a „városban" található, azt okvetle­nül szerezze meg számunkra és az angyali lélek valóban ember­feletti erőlködéseket fejtett ki, hogy eleget tegyen ezen jogosult kívánságunknak. Eléggé tűrhető „lakoma" után elsétáltunk a kikötőbe a hajónkhoz, amelyen a bőkezűen kiosztott borravalók hatásakép rendkívül megelégedett hangulat uralkodott. Miután a kapitány hajlandó volt bennünket még Narvikba szállítani, elhatároztuk, hogy még ma este elindulunk, hogy holnap dél­után a Narvikból induló Lappland Express-szel folytathassuk utunkat Stockholm felé. Este 10 óra. Ez az utolsó este a mi kis hajónkon. Holnap már végleg elhagyjuk ezt az örökké mozgó, ide-oda ingó faalkotmányt, mely majdnem egy teljes hónapon át volt nemcsak lakóhelyünk, hanem egyetlen menedékünk is a végtelen tenger, a hatalmas jégtömegek és a hideg közepette. Nem egy felejthetetlenül érde­kes és szép pillanatot éltem át ezen a hajón, de még sokkal több kellemetlent és veszélyeset, de mégis most, ahogy itt ülök egyedül a kis szalonunkban, szinte sajnálom, hogy holnap itt kell hagynom a mi derék Ofotenünket, amely jóban, rosszban olyan hűségesen kitartott mellettünk, tőle telhetőleg megvédve minket a százféle veszélyben, mely utunkban ért. Mennyivel könnyebben meg lehet szeretni helyeket és tárgyakut, mint sok sok embert! Estefelé járt már az idő, midőn elhagytuk Tromsöt. Mielőtt a hajóra szálltunk volna, még megtekintettük a kikötőben hor­gonyzó két hajót, a Laurát és Minervát, melyek a jegestengeri expedíciókra épültek és sokkal célszerűbben vannak felszerelve, mint a mi hajónk vagy a „ Lofoten". A Minerva inkább yacht­szerű hajó, kényelmes kabinokkul, villamos világítással, a Laura azonban egészen fából van építve a Nansen-féle híres „Eramm" mintájára, vastag tölgyfabordákkal, vaspántokkal ellátva. Az alakja egészen dióhéjszerű, hogy az esetleges jégtorlódások ne horpaszthassák be, hanem csak felemeljék. A főhajtóerőt a Laurán a vitorlák képezik, a rajta levő gyenge gőzgép csupán kisegítő erő gyanánt szerepel szélcsend idejében. Ez a hajó 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom