Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 3. A hajtás

— 91 — kilátása, hogy a mi vadászatainkon valaha rend és fegyelem uralkodjék. Váljon mit szólna hozzá a mi szokott vadász-társaságaink valamelyike, ha megjelenvén a szarvasvadászat találkozó helyén, a háziúr a társaság minden tagjának a következő nyilt rendeletet nyomná a kezébe: »A mai vadászatra a következő szabályok mérvadók: 1. A mai vadászaton csak gyönge szarvas, egészen öreg vagy gyenge sutavad lőhető; sem a hatos agancsot meghaladó szarvast, sem semmiféle más vadat lőni nem szabad. Ha a vadászok valamelyikére egy magános tehén jön a borjával, inkább a borjut kell meglőni mint a tehenet. Az erősebb csapatokból a vezérsuta vagy a közvetlen utána való, vagy pedig a csapat legvégén húzódó darab lőhető; a csapat közepét mindenkor kimélni kell. 2. Egy összezavarodott csapatba, hol mindig 2—3 darab fedi egymást, vakon bele lövöldözni nem egyéb dögvadászatnál, azért az ilyen lövés szigorúan tilos; s ha netalán mégis előfordulna, büntetésül a vadászatból való azonnali kizáratást vonná maga után. 3. Általában a legnagyobb nyomatékkal arra kérem az urakat, hogy csakis a jó lőtávolban és kedvező helyzetben lévő vadra lőjjenek, és minden némileg kétséges vagy bizonytalan lövéstől tartózkodjanak. Egyenes irányban a vad után vagy álló vadnak a fejére, nyakára vagy czombjára lőni nem szabad; az ilyen lövés esetről esetre 20 márka birsággal büntettetik. 4. Lőni csak golyóval lehet; a sörétes lövést még kegyelemlövés gyanánt sem szabad alkalmazni. A ki netalán ennek daczára, habár tévedésből is, söréttel lő, a vadászatból azonnal kizáratik. 5. A ki egy darabot rossz lövéssel úgy megsebez, hogy a legszorgosabb nyomozás daczára sem lesz elejthető, 10 márka bírságot fizet. 6. Ha ketten egyszerre lőttek egy darabra, a vad elejtése annak a javára számíttatik, a kinek golyója kedvezőbb helyen érte a vadat. Az ilyen eseteket a mai napra felkérendő szakbiróság fogja megvizsgálni és eldönteni. A teljesen egyrangu lövéseknél a sorshúzás dönt. 7. Ha ketten egymásután sebezték meg ugyanazt a darabot, a vad csak azon esetben számit az első lövő javára, ha lövése szabályos és a vad a másik lövés nélkül is a véreb segítségével bizonyosan terítékre került volna. A rossz lövések tehát, u. m. a fej-, a homor-, a vak-, a lábszár- vagy a horzs-lövés egyáltalában nem számítanak. 8. A fegyvernek vigyázatlan tartását vagy használatát a vadászati bíróság 100 márkáig terjedhető birsággal bünteti. A hajtásba semmi körülmények között sem szabad belőni; a kifelé való lövés is csak