Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 2. A les

— 84 — A magas leshelyet a német vadásznyelv szószéknek (Kanzel) nevezi, a mely elnevezéssel annak alakja körülbelül ki van fejezve és meg van határozva. Hogy a magas les tulajdonképpeni czélját elérje, legalább 6—10 méter magasnak kell lennie, mert csak ebben a magasságban lehet remélni, hogy a netaláni kedvezőtlen szél esetén is beválik, másrészt csak ebből a magasságból lehet nagy területeket,, fiatalosok, nádasok, tengeri földek fölött is áttekinteni és kifürkészni. A magas les rendesen különálló szilárd építmény gyanánt készül, négy darab jó mélyen a földbe ásott, kérges fenyőszálra állítva, úgy hogy e fenyők egymástól másfél méter távolságra négyszögben helyeztetnek el, és fent a megfelelő magasságban gerendákkal köttetnek össze és egy méter magas párkánynyal láttatnak el. A padlózatot képező gerendákat hézagosan kell elhelyezni, hogy az esővíz szabadon lefolyhasson, s a gerendák a korai rothadástól megkíméltessenek. Az egész alkotmánynak szilárdan kell épülnie, különben magasságánál fogva a legkisebb szélben recseg és ropog, úgy hogy a vadat figyelmessé teszi, sőt el is riaszthatja. A padlózatot gyepszinnel szokás kirakni^ hogy a vadász zajtalanul mozoghasson rajta. A feljárást kérges "fából készült létra közvetíti, a melynek egyik oldalát korlátfa biztosítja, (Lásd a 26. ábra 2. rajzát.) A magas leshelyeket azért nem szokták magas fák koronájában elhelyezni, mert a legerősebb, legvastagabb fa is meghajlik vagy legalább meginog a szél nyomása alatt. Ezen bizonyos mértékben alapos indok ellenére én költségkímélés és könnyebb áthelyezés czéljából gömbölyű, egy cm. vastag vasléczekből csináltattam egy méter átmérőjű és ugyanolyan magas kosarakat. Az említett vasléczek 3 méter hosszúságban kaphatók; kettőt karikára, négyet pedig u betű alakban görbítettem, s a léczeket fent a végükön, valamint lent a görbületben a két karikához erősítettem. így alakult a 26-ik ábra, 1. sz. rajzán látható a kosár, a melynek fenekébe a b-vel jelzett fűzfavesszőből font feneket illesztettem, s erre a c-vel jelölt keményfából készült széket helyeztem. Ez a kosár aztán alkalmas helyen, valamely erős fának ágai közé, egy-két keresztbe helyezett rúdra állítva sodronynyal jól megerősíttetett s nyilt oldalán zöld ágak átfonásával eltakartatott. Feljáró gyanánt kérges fából készül létra szolgált. Megjegyzem, hogy a vas léczek között mindenhol jól bebújhat a vadász s bejárónak külön nyílást hagyni felesleges. Ezek a kosarak igen jól megfeleltek czéljóknak, s én szarvast, őzet, rókát, kányát, héját lőttem belőlük golyóval a nélkül, hogy a rezgés vagy ingás befolyását észrevettem volna; mások is jó eredmény nyel lőttek ezekből a kosarakból a nélkül, hogy a mozgás tekintetében