Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

I. Rész: A szarvas természetrajza - 2. Az agancs képződése

- 33 — Mindezekre alább még bővebben kiterjeszkedem, s az elmondottakat történeti és számbeli adatokkal is igazolom; egyelőre felemlítem, hogy állításaimat nem csekélyebb tekintély támogatja, mint a fővaclnak legalaposabb ismerője s az agancsképződésnek legszorgosabb kutatója, Dombrowski Raoul lovag, a jótollú vadászati író. A németeknél is inkább a vadászoknak, mint a természettudósoknak köszönhető, hogy a fővad természetrajza, életmódja és agancsának képződési folyamatja oly sokoldalú, alapos kutatásoknak és tanulmányoknak tárgyává lőn. Náluk különben is a megfigyelés és kutatás nemzeti erény, és ennélfogva sok olyan természetvizsgálójuk van, mint Brehm, a kit irigységből a vadászok igen nagy tudósnak és a tudósok kitűnő vadásznak tartanak, és ki fén3

resen beválik mind a kettőnek. Hortig, Winkell, Blasius, Vogt, Altum, Cogho, Joseph, Raesfeld, dr. Wurm mind oly vadászok és természettudósok, a kik a fővad és az agancs természetrajzi és élettani ismertetése körül elévülhetlen érdemeket szereztek, de a legszélesebb körű és legfáradhatatlanabb kutatónak e téren mégis a fent nevezett Dombrowskit kell elismernünk. Dombrowski az agancsképződésre vonatkozó tanulmányainak és tapasztalatainak eredményét »Die Geweihbildung« czimü művében 8 pontban foglalja össze. 1. A szarvasnak homlokcsontja és a rajta kidudorodó agancstőknek vagy rózsatőknek anyaga időszakonkint olykép változik, hogy a laza, törékeny, erektől duzzadó kötőszövet évenkinti ismétlődéssel a legkeményebb csontanyaggá alakul. 2. Az agancsot nemcsak a háncsos csonthártya kötőszövete táplálja kívülről, hanem a rózsatőnek függélyes velőüregeiből feltóduló velő is hozzájárul annak felépítéséhez. 3. A lehámlott agancs a hántás után még nem érte el fejlődésének és keményedésének tetőpontját. 4. A fejlődési folyamat befejezése után azonnal megkezdődik a rózsatő kerületén, közvetlenül az agancs rózsája alatt az agancs eltávolítására irányuló vérömlési folyamat. 5. Az agancsnak az ivarszervekhez való viszonya nemcsak közérzületi, hanem élettani hatásokban is nyilvánul. 6. Az agancsnak korcs és csenevész alakulásai, mint csonttörések vagy heresérülések következményei, soha sem jelentkeznek a sebnek oldalán, hanem keresztben az ellenkező oldalon. 7. Az agancs szabályszerű, fokozatos felrakására nézve csak korlátolt számú fokozatban mutatkozik bizonyos fejlődési rendszer. Balkav : A szarvas és vadászata. 3