Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

I. Rész: A szarvas természetrajza - 1. A szarvas és életmódja

— 28 — sem vet, de ha az orrbögölyök valamelyike megjelenik, megvadul az egész csapat, kapálózik, fejét rázza, prüsszög, sőt széjjelfut, hogy kínzójától megszabaduljon. Mint a szarvasmarhának, a fővadnak is megvan a maga különleges bögöly fajtája, mely szarvasbögöly (Hypoderma dianna és actaeon. Ez utóbbi állítólag csak az őzet kínozza, de ez a kérdés még eldöntésre vár.) neve alatt ismeretes. Ez a 11—13 mm. nagyságú légy, mely julius—szeptemberben a szarvas csuhájára rakja petéit, s onnan nyalakodás közben, nem tudni, pete vagy álcza alakjában a szarvas nyeldeklőjébe és bendőjébe kerül, a hol a gyönge nyakhártyát átfúrván a bárzsing és bendő oldalfalában megtelepszik, hogy azután február végével vagy márczius elejével felfelé a hátgerincz vidékén s a gerincznyúlványok mentén a felszínre, a csuha alá furakodjék. Itt az első vedlés után átfúrja a csuhát, hogy levegőt kaphasson, s eként berendezkedvén, növekedésével egyidejűleg nagyobbodó tályogot okoz, melyből 9 havi élősködés után kibújik s a földre esik, a hol bábbá alakulván, 26—30 napon át megmarad, hogy azután mint bögöly lépjen ki a napvilágra. — A bögölynek ez a fajtája a fővadra ritkán válik veszedelmessé, csakis ha a gyöngébb darabokat tömegesen lepi el, okozhatja azoknak elhullását. — A julius hóban lövött szarvasok bőre azonban ezen élősdiek lyukasztásai következtében nagyobbrészt értéktelenné válik. Eltekintve azoktól a ma már nem ritka esetektől, hogy egy szarvasnak lelövéseért 600—1000 koronát fizetnek, s eltekintve azoktól a valóban kedvező kereslettől, a melyben a fővadban gazdag vadászati bérletek részesülnek, a fővadnak alkalmas helyen és megfelelő számban való okszerű tenyésztése a tervszerű lelövés és a piaczon való értékesítés mellett is, inkább haszonnal mint károsodással jár. A szarvas husa kitűnő, bőre a legkeresettebb forgalmi czikkek egyike, és az agancs úgy is mint szobadísz, úgy is mint esztergályozás és faragás útján készített dísztárgyak, nyelek és eszközök becses anyagja, szintén mindenkor jól értékesíthető. Faggyúja is általános használatban van. S ha evvel a számbavehető »követelési« rovattal szemben, némely gazda és erdész a »tartozik« oldalon sok mindenféle váddal terheli, az a legtöbb esetben inkább a minden szál veteményt vagy csemetét számon tartó kertészkedésben gyökerező szűkkebliiségre, mint igazságos elbírálásra vezethető vissza; e tárgyról különben a fővad óvásánál még bővebben beszélünk.