Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

I. A Sahara puszta vadállatai

I. A Sahara puszta vadállatai. Ama roppant homoktenger, mely kelettől nyugot felé terjedve, Eszakafrikának majdnem egész bentartományát elborítja, és északon az Atlás meg Sudah hegységekkel, keletről pedig a Nil partmagoslataival határos, Sahara pusztájának neveztetik. Hossza mintegy 700, szélessége körülbelől 300 mérföld, s eddigelé jóformán még egészen ismeretlen. Afrikai nap égeti e vadon sivatagot, mely különösen vízben, a növényélet e mulhatlan kellékében szenved pótolhatlan szükséget. Rettentő viharok dúlnak itt olykor, s mérhetlen magasságra hajtják a felkavart port, mely sürü felhőt képezve, az egész láthatárt elsötétíti; a vad Sainum pokoli szörnyként dühöng végig a pusztaságon, felperzselve és megfojtva tüzes lehelletével mindent, mit előtalál, s a forró homok alá temetvén a keveset is, mit a nap lángsugara megkímélt A Sahara két egyenlőtlen részre oszlik: nagyobb fele nyugoti, a kisebb keleti vagy lybiai puszta név alatt ismeretes, melylyel délről a nubiai puszta függ össze. Szélein mindegyik sziklás és szirtcsúcsokban kezdődik, de ezen kőtömegek mindig lejtősbbekké válva, végre egészen ellapulnak, s ama mérhetlen homoktengerben vesznek el, mely terméketlenségéről nevezetes, minthogy a növéuyéletnek csak igen csekély nyomait mutatja fel. Alacsony bozótok, egynehány pozsgár faj (caetus), mannacsemeték, Algul és tövises érzikék azok, melyek a tüzes szelek dacára is imitt-amott a sovány földből kihajtanak