Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

VII. Fóka-fogás

126 ságukban is megtartják, hol rendszerint vizben kell őket tartani, hogy táplálékot kapván, a viz alá bukhassanak, hogy azt elköltsék, mert csak a legnagyobb éhségtől kényszeríttetve költik el szárazon is az oda nyújtott eledelt. A fdkák lomhák és lassan mozognak. Többnyire az olyan kősziklákat választják pihenőhelyül, melynek töve a vizbe ér, honnan lejtősen emelkedve nyúlik ki, míg másik oldala meredek sziklafalat képez. Hogy a tetőre feljuthassanak, karmos lábaikkal kapaszkodnak és erős fogaikkal mindenbe fogódzhatnak, mi támaszpontul szolgálhat; ilyenkor aztán giliszta módjára testöket összehúzzák, különösen annak hátulsó részét s e pillanatban mellüket kifeszítve mintegy előre pattantják testük felső részét; ezt mindaddig ismétlik, míg célhoz nem jutnak. S bármi nehéz munkába kerül is e haladás, azt ők mégis igen rövid idő alatt végzik, s gyakran igen magas sziklákra kapaszkodnak föl. A lejövetelt azonban sokkal könnyebben és kényelmesebben eszközlik, mert röstelvén a lemászást, a szikla meredek oldalán levetik magukat. A mely sziklát valamely fókacsalád egyszer elfoglalt, azt oly birtokának tekinti, melyre sérthetlen, s másoktól meg nem illethető joga van, s melynek birtoklá sában öt senki büntetlenül meg nem támadhatja. S noha ezen állatok csoportosan élnek együtt a tengerben s egymást kölcsönösen védelmezik veszély idején: mindamellett teljesen megváltozik e visszony, ha a fóka saját lakhelyére ér — mert otthonias nyugalmában s kényelmében magát háborgattatni sehogy sem engedi. Ha egy nem a családhoz tartozó fóka hozzá feljönni merészel: irtóztató küzdés keletkezik a két fél közt, mely vagy a birtokos halálával, vagy a jövevény s illetőleg hivatlan vendég teljes megveretésével s elűzésével végződik. Azeféle csatázások többnyire szerelemféltésböl erednek. Tulajdoni joguk, mint látszik, bizonyos természeti ösztönön alapúi, s annak megvédésére összes erejüket fölhasználják. — Sohasem vesznek