Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

VII. Fóka-fogás

124 van takarva, s ekképen tetstének csak felső, prémes bundába burkolt része van szabadon különösen a végett, hogy kezeit s ezek segítségével az evezőt meg a lándzsát használhassa. Az említett északi lakosok legfőképen a fókafogásból élnek, az levén csaknem egyedüli élelmük és keresetük. Húsa ezen állatoknak eledelül szolgál; bőreikből teljes ruházatuk kerül ki, s lakjaik fedélzetét is ebből állítják elé; a faggyú olaj gyanánt égésre használtatik, a zsírral pedig eledeleiket készítik. Különben a zsírt meg is iszszák, mint ezt többnyire minden északon lakó népek tenni szokták; csontjaikat különféle készítményekre használják; idegeikből fonalat sodornak és köteleket vernek; beleiket megtisztítva és kifeszítve széleiknél fogva összevarják s a néhány arasznyi bőrdarabokat épen úgy használják, mint mi az ablaküveget , mert átlátszók levén a bőrök , a világosságot átbocsátják s gunyhóik ekképen megvilágíttatnak. De nem csak ezen félvadak, kik a fókák után leselkednek, hanem évenként több 100 kisebb nagyobb jól felszerelt hajók mennek fóka-fogásra Németországból, Dániából, Svéd és Norvégiából és Kanadából. Leginkább pedig Labrador és Neufundland kikötőibe mennek, hol a 20 vagy 25 derék és bátor hajóslegénynyel megnépesített sajkák tömérdek számmal lepik el a tengert. Minthogy azonban ez északi vizek már annyira kizsákmányolvák, hogy ott az emiitett állatok már csak igen gyéren találhatók: a hajósok, miután néhány hónapig a tengeren időztek, a nagy Óceán déli szigeteit Neu-Shetlandot és többeket látogatnak meg, hol addig tartózkodnak s oly rettenetes pusztítást visznek végbe, hogy élő állat alig menekszik meg tőreiktől, vagy ha megmenekszik is, az a többivel együtt fut, s ezek a hozzáférhető öblökből rendesen végképen elköltözködnek, a jégtorlaszok közé menekülnek, hová ember nem követheti őket s hol minden üldözés ellen biztosítva vannak.