Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

VI. Hindosztáni vadászképek

121 szesen a nyers erőt s baromi vadság képét engedik felismernünk. Igen jó úszók, legszélesebb folyamokba belevetik magukat, és a habokkal vitetik magokat a túlpartra. Ámbár a bivalok megszelidíthetök, és nehéz terhek vitelére, szántásra stb. használhatók, melyben a lovakat felülmúlják, minthogy két annyinál is több terhet képesek elvinni: mindamellett is bennük teljesen sohasem lehet bízni, mert gyakran természeti vadságuk egy pillanat alatt kitör, mikor azt uraik legkevésbbé gyanították volna, keresztül szúrják s eltapodják a védtelen gazdát, ki támadásaikra elkészülve nem volt. — A bivalhús nyúlós és ízetlen, ellenben bőrük és szarvaik becsesek. A clschaggatai, vagy az ázsiai vad ló, igen gyors futó és rendesen India északi határának fensíkjait barangolja be számtalan csordákban. Mindenkor egy csődör megy elül a nyájban, s ha ez a távolban valami szokatlant vesz észre, előre szalad, és vad futásábap többször megkerüli az idegen tárgyat s ahoz csak ovakodva közeledik s ha veszélyt sejt, gyorsan visszaszalad s futásra nógatja a többieket. Nehezen szelidíthetö. Minthogy pedig a hindu nép az egyiptomiak példájára, istenei közé egy bikát is felvett; azért mi ezen állatot, noha a vadállatok körébe nem tartozik is, az ázsiai állatvilág rajzában nem mellőzhetjük. Ezen bika nem más, mint az ismeretes púpos ökör, mely hindu nyelven zebu-nak mondatik. Nagysága igen különböző — az európai bika és egy nagy kutyáé közt változó. Némelyik közülök szarvval bír, más szarvatlan. Sajátságos ismertetőjel gyanánt szolgál egy kövér kinövés vállai közt, melynek súlya körülbelől 50 font. Ezen állatok oly vidékeken, hol szenteknek nem tartatnak, teherhordásra, foldmívelésre, sőt lovaglásra is használtatnak; de Hindostánban a szent vagy braminok bikája szabadon csapong a tartományon keresztül, és az egész nép valami érdemszerzö dolognak tartja őt étetni és ápolni. Törvény és szokás ellen volna őt megütni, ha valamely vetést vagy más ültetvényt lele-