Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

VI. Hindosztáni vadászképek

110 kigyó, a tigris pedig amarra felfelé; a kigyó fogai felülről a hortyát találták a tigrisnek, de ez oly mérgesen s oly erővel támadta meg lábatlan ellenfelét, hogy az csak-, hamar megsemmisítve terültei lábai alatt; ekkor a győztes vad elesett ellenének vérző tagjait képzelhetlen torkossággal nyélé le és temeté el gőzölgő torkába. Ezután a vadállat lefeküdt, széles talpairól lenyalta a kigyó vérét, és látszólag nyugodtan ölelgette fiait, melyek ismét szopni kezdettek emlőiből. De egyszerre nyugtalanná lett, fejét rázta, megdörgölé tenyeres talpaival pofáját és hoszszú vérveres nyelvével azon helyet iparkodott elérni, melyet a kigyó megcsipett. Erős tagjai reszkettek, mintha belső görcsök húznák össze, forgott és meggörbült, felállt, fiait vadul lerázta magáról, mint részeges bőgött és tántorgott köröskörül, elbukott, fejével a földet túrta, majd ismét felállt, borzasztó fájdalomkiáltásban tört ki, és ismét, mintha villám sújtotta volna agyon, erőtlenül leroskadt. Nyögése borzasztó volt; hiába próbált hörögve levegő után kapkodni, .alegirtózatosb haláltusában hátára fordult, körmeivel, melyeket önnön oldalába vágott, megsebzé magát, mintha fájdalmainak okát el akarná testéből távoztatni. Egyszerre elcsendesült, izmai elgyengültek, néhány vonaglás látszott tagjain s megszűnt élni. (Lásd 5-dik kép.) A fiak nyöszörögve nézték e jelenetet. Még anyjuk hulláját szaglálták, midőn én helyemet elhagyva oda jövék, pár puskaagy ütés leterité őket. A megölt vadaknak bőrét azonban magammal vittem." Nemcsak az elszánt vakmerők, kik éltük kockáztatásával mennek az erdőkbe, mint elbeszélőnk is, hanem mások is ki vannak téve az emberek ezen örökös ellenségei megtámadásainak, mert gyakran elő is jönnek ezek rejtekeikből, bekalandozzák a falukat, és véletlenül lepik meg zsákmányaikat. Szörnyű ugrásokkal rohannak a szerencsétlen áldozatra, azt leverik, szétszaggatják, erős fogaikkal össze marcangolják és vérével laknak jól. Eze-