Az 1883, XX. törvénycikk a vadászatról, kiegészítve a reá vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel. Budapest, Eggenberger, 1888. / Sz.Zs. 1711

I. fejezet. A vadászati jogról

4 1883: XX. tcz. a vadászatról. 22—25. §. nyiben az egyesített területek a kétszász — 1600 • öllel számított — holdat megütik. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen szakaszban körülirt területek közé tartozik-e vagy nem, vitás kérdés támad, a fölött első sorban a járás közigazgatási szolgabírája, rendezett tanácscsal bíró városokban a polgármester, törvényhatósági'joggal felruházott városokban a kapitány, végre Budapesten a kerületi elöljáróság ; másod fokban pedig a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester), Budapesten a fővárosi tanács határoz. 3. A 2. §. alá nem tartozó földbirtokon és a községek tulajdonát képező területeken, az utóbbiak terjedelmére való tekintet nélkül, a vadászati jogot az azon egy határbeli földbirtokosok a községgel együtt legalább is hat évi tartamra bérbe adni kötelesek; az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat birtokaránylag illeti. Ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, mely azt közigazgatási czélokra fordítani köteles. Az egy folytonosságban levő ily terület, ha az 2000 katast. holdnál nem nagyobb, egyben adandó; különben több, legalább is 2000 katast. hold részletben is adható bérbe. A bérbeadásnál az 1871: XVIII. tcz. 110. §-ában megállapított eljárás szabályai tartandók meg, de a bérszerző-