Az 1883, XX. törvénycikk a vadászatról, kiegészítve a reá vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel. Budapest, Eggenberger, 1888. / Sz.Zs. 1711

IV.fejezet. A hivatalból való vadászatról

16 1883: XX. tcz. a vadászatról. 22—25. §. 22. Ily vadászatokon ragadozó vadakon kívül más vadat ló'ni nem szabad. A ki más vadat lő, az a további vadászattól eltiltandó, s ha az elejtett vad a jelen törvény 12. és 13. §-aiban említettek közé nem tartozik, reá a 26.§-ban megállapított pénzbüntetés alkalmazandó. Ily hivatalos vadászatokon elejtett ragadozó és dúvadak mindig azon tulajdonost vagy bérlőt illetik meg, kinek területén elejtettek. 23. §. Az ily vadászatoknál hajtók gyanánt közreműködni az illető hatóság rendeletére azon községek lakói kötelesek, a melyek érdekében a vadászat tartása engedélyeztetett. 24. §. Ily vadászatok hatósági felügyelet alatt tartatnak, s azokban az illető törvényhatóság főispánjának, vagy annak akadályoztatása esetében alispánjának, — polgármesterének, — esetről-esetre szóló írásbeli meghívása mellett olyanok is részt vehetnek, kik a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló törvény értelmében, mert vadászati jegygyei ellátva nincsenek, vadászatra jogosultsággal nem bírnak. 25. §. Oly megyékben, a hol a ragadozó vadak a természeti viszonyoknál fogva nagyon elszaporodnak, azok pusztítására, illetve elejtésére a közigazgatási bizottság indokolt felterjesztése alapján a belügyminiszter jutalomdíjakat (praemiumokat) állapíthat meg.