Az 1883, XX. törvénycikk a vadászatról, kiegészítve a reá vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel. Budapest, Eggenberger, 1888. / Sz.Zs. 1711

II. fejezet. A vadak által tett károk megtérítéséről - III. fejezet. A vadászati tilalmakról

14 1883: XX. tcz. a vadászatról. 16 — 17. §. Kivétetnek a fenyves madarak, melyeket hurokkal és léppel fogni szabad időben megengedtetik. Tenyésztés czéljából a befogás csak a vadászat tulajdonosai, bérlői, vagy azok szakértő megbízottjai részére engedtetik meg. lö. §. A vadászat csak lőfegyverrel vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható. A vadászat gyakorlása közben a vetésekben, ültetvényekben vagy más gazdálkodási és erdészeti ágakban okozott minden kárért a vadászatot gyakorlók teljes kárpótlással tartoznak. A kár bejelentése, becslése és megtérítése a 7. §-ban megírt módon eszközlendő. A vadászatra jogosítottakon kívül Senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein alul 3 centiméter távolságra lóg alá. 17. A sebzett Vadat idegen területen űzni nem szabad. Ha a vadászatra jogosultak vadászebei idegen területre átmennek, ott az illető vadászatra jogosult által letartóztathatok mindaddig, míg gazdáik az okozott károkért teljes elégtételt nem adtak; a kártérítés iránti követelés joga az ebek le nem tartóztathatása esetén is fenmaradván.