Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

90 GR. ANDRÁSY MANÓ. egyegy fára. melly elég bajjal járt. Igen természetes. Hogy e magas ülést sokkal kényelmesbnek találtam az előbbi lesnél: de boszuságomra csak két elefántnak lábait láthatám innen, többi testrészeiket elfödte a síirü lombozat. Azonban nem akarván elhamarkodni a dolgot, vártam, mig az állatból többet látok, és biztos helyen vehetem czélba. Vagy fél óráig kuksoltam kakasülőmön, még sem juthattam lövéshez, mig valahára hallom ám, hogy barátom a szomszéd fáról tüzel, bár eredménytelenül; de, gondolám, legalább az általam szemmel tartott most csak oda hagyja helyét, és nekem is jut alkalom, sikerrel sütni ki rá fegyveremet. Majd kinéztem szemem, netán elszalaszszam a kedvező pillanatot, mig végre elefántaim egyike, ugyanaz, mellynek lábait eziglen bámulgatám, szerencsésen megfordul, hogy fülét és halántékait tisztán kivehetém. Nem volt messzebb harmincz lépésnél, de, füleit egyre legvezgetvén, bajosan leshetém ki a pillanatot, mellyben szabad lesz halántéka ez alkalmatlan takarótól: mi nem sokára megtörténvén, elefántom halva rogyott bajtársai mellé, mellyek épen nem ütköztek meg ez eseten, sőt, ugy látszék, elszánvák tovább is megmaradni helyükön. Megvallom, nem örömest látám az állatoknak e makacsságát, mert ha ez igy tart sokáig, vélém magamban, valóságos megszállás; ugy járhatok még, mint azon tiszt inasa, kinek történetét fönebb valahol emiitettem. És ime, mig e gondolatok fölmerülnek agyamban, fegyverszolgám szó nélkül odahagyja a fát, és eltün a süriiben. Nem tudám, mire vélni e fordulatot, s mármár boszusan utána akarok kiáltani, midőn látom, hogy megint visszatér, és integet le a fáról. Elképzelni sem birtam, miben főhet feje, de engedtem hívásának. Legelőbb kilőtt csőmet tölté meg, azután előre lépve, intett, kövessem őt. Néhány lépés múlva veszem észre, mit akar: majdnem hason csúszva lopózkodik a döglött elefánt lábaihoz, mozdulataival példája követését tanácsolván, s mutatván kezével, hogy a tetem mögött van, valami. Nem gondolkozván