Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

VII. VASGYÁRTÁS. KÚSZÓNÖVÉNYEK. MALABÁROK, A RAJZ. ÉGI VIHAR. VADPÁVA ÉS MA­JOM. EGY ÉJ. MALABÁR-EGYSZERÜSÉG. SZAR VASLÖVÉS. ROGGERPARK. ELEFÁNTVADÁ­SZAT HAJTÓKKAL. A FÖLRIADT ELEFÁNTNYÁJ. FÉLNÖVÉSÜ AGYARAS. FÉLSZ AZ ELE­FÁNTOKTÓL. EGY HAJTÓ JELENTÉSE. AZ ELÉTÖRŐ HÁROM ELEFÁNT. FÁRA KAPASZKO­DÁS. AZ ELEFÁNTTORLASZ. A DÜHÖS ELEFÁNTNYÁJ. AZ UTÓSÓ LÖVÉS. VITA. A KIS ELEFÁNT. KILENCZ ELEFÁNT ELEJTVE. ásnap reggel elhagyók eddigi tartózkodásunk he­lyét; másutt kevesebb fáradsággal sikeresb vadá­szatot remélve, vidáman folytatván az utat a hegy­ségen. Ceylon hegysége, mint ez ut alatt is ta­pasztalául, ősalakulásra mutat, mert többnyire hegyjegecz (Kristall) bányavirág (Quarz) csillámszirt (Gneis) porfir, és vaskő főbb ásványrészei: de aranyér bajosan van bennök, lega­lább nem bányászszák jelenleg. Különösen nagy tömeg vas­követ láttam mindenfelé s azért nem győztem csodálkozni, miért itt az őserdőség torkában, hol tüzelőben nem volna hiány, vasgyárt még ezig senki nem szervezett? Msr. M. kormány­ügynökkel is közlém ez észrevételt: ki fölvilágositásul meg­jegyzé, miszerint ez iparág fejlesztése itt kevés nyereséggel kecsegtetné a vállalkozót, mert a benszülött alig használ va­lamihez vasat. Épületeik, mint fönebb már látók, csupa fa, jármüveik merő fakó szekér, egy darab fából faragott kere­kekkel: azon keves kést, mire szükségük volna, atyáiktól örök­lék s firól fira hagyják, olly gondosan őrizik. És ha mégis — fej ezé be fejtegetését — van szükség némi csekély vaskészletre, azt Angliából elég ócsón szerezhetni meg; e részben senki nem versenyezhetne az anyaországival. Végre valami csekély mennyiségű vasat maguk a belföldiek is gyártanak, mint erről

Next

/
Oldalképek
Tartalom