Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412
Ceylon
68 GR. ANDRÁSY MANÓ. magyar véreim között tölteném az éjszakát. Nem is támadhat az emberben gyanú, látva ez egyszerű, jámbor nép vidám, becsületes képét. — Fölkeltemkor leginkább a család hajadonai, sőt az egész meztelen atyafiság kiváncsian csődült körém, szemlélgetve minden mozdulatomat, mint rájuk nézve teljesen idegenszerűt, csodálatos ujat. Elbucsuztomkor aprólékos ajándékkal háláltam meg az éji szállást: ugy látszik, egészen boldoggá lőn ezzel a család, ugy fénylett szemeikből az öröm, a megelégedés. Elindultomkor vettem észre, kellemesen meglepetve, milly gyönyörű vidéken éjszakáztam itt az őserdőség közepett, százados fák árnyában, messze lelátva a zöld halmokra, mellyek hullámosan dagadoztak e főhegység körül. Leebb ereszkedve a hegyről, sűrűbben mutatkozik a népesség, és jobbra balra nagy dűlőkben vagy foltonként viruló rizsvetemények vidám képet kölcsönzenek a vidéknek: csak az kár, hogy csinált országutban szenved hiányt. Ki van ugyan mérve jó szélesen, igenyesen a szekérút 25 mérföldnyi hosszúságban egész Bedulaig, de mióta megszűnt a kényszer-munka, félbeszakadt épitése, s hihetőleg még sokáig nem lesz e vonalon kövezett ut. Lord Th. kormányzó e végett néhány év előtt vissza is akarta állitani a kényszermunkát. Utamban még soha annyi pillangót, olly tarka, tündöklő szintieket nem láttam: egész nap ezek röpködtek fejem körül. Bedulához közeledve mind többtöbb rizsvetést látni már, mellyek rendesen jól müvelvék, s gazdagon téritik meg a ráfordított munkát. A rizstermesztésben meg kell különböztetni a lapályi és szárazföldi vetést. Ez utóbbi esőnedvből nyer tápot. Hegyes vidéken a rizsföldeket mind igy öntözik: a magasokon viztartókba gyűlt esőviz vezetvények által szivárog alá és szét a veteményeken, mellyek rendesen menedékes helyeken vannak a hegygerinczeken. Vizenyős téren, és nagy folyam körül a termesztő háromszor is arathat: de hol csak esőviz öntözi a földet, ott éven át egyszer van aratás. — A szegény hegyinép, i