Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Londontól Ceylonig

UTAZÁS INDIÁKON. 17 ben, hogy minden illyen hölgy legalább is ezeregy éj szakai tündér. / • Mire szemlénkből visszatértünk, a fogadó udvarán várt már a négyfogatos, kétkerekű omnibusféle, melly mintegy hat személy befogadására készült. Az arab kocsis angolosan kezében tartá ugyan a négy szál gyeplőt: de, ha lovai nem tudják az utat, alkalmasint keveset használ e fogás. Kivül a városon az útszélen egy ezred lovasság táborzott a szabadban: lovaik mind hátulsó lábaiknál fogva czövekekhez nyűgözve, hogy, ha megriasztatnának, se tehessenek kárt magukban. Egyébiránt mi vágtatva haladtunk a sivatag buczkáin, és egy óra múlva már elértük az első állomást, mellyen távirdai (telegraph) torony is van, minők egész Suezig tartanak, hogy a gőzös érkezéséről ez által Kairóban és viszont tudósitást adhassanak. E tornyokon kivül minden állomáson fogadó várja az utast, hol váltatnak a lovak, s hol enni inni jól lehet. Suezig vagy hatszor étkezhetni a társaság költségén, mert ez a vitelbérbe van tudva, csak a bor és sör nem, miben, akár mennyiség, akár minőség tekintetéből, nincs hiány sehol. A vizben már nagy a szükség, mert messziről hozzák s nagy rézedényekben gondosan őrizik, még a lovak itatására sem igen vesztegetvén. A sivatagi ut, annyiból mondható rendes útnak, hogy egyik távirdai toronytól ellátni másikig : különben semmi csapás, a homokban teljesen elvesz a nyom; csak döglött tevék jelelik még a vonalt. Egy illy tevetetemet megnézvén, eleve azt hivém, bűzt érezek majd, holott mintha csak ma esett volna el, olly épnek látszék a test; idomát, szőre szinét is megtartotta. Egynek bőrét beütvén, a hasüregben a bél meg volt zsugorodva, de szaga nem érzett; igazi múmia az egész. És csakugyan ebből világos előttem, hogyan bánhattak a régi aegyptomiak halottaikkal, hogy múmiává aszal3