Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

1(128 GR. ANDRÁSY MANÓ. egy két öl hosszú hangszert, melly nádcsövekból orgonasipokként rakva össze, mélabús hangjaival, úgymond, végtelenül gyönyörködteti a sziamokat. A köztük forgó tiszta ezüstpénz gömbalaku, oldalaikon egyegy bélyeggel, alig nagyobbak puskánk golyóinál. Van illyen fél és negyedrészszel kisebb is forgalomban váltó pénz gyanánt. Junius 8-án indultunk Szingaporból tovább. Ezentúl már nem angol, de holland hajón, s pedig magánosén, mentünk; mert a hadi gőzös, melly különben levelekkel Batáviába járna, most rendkiviileg katonákat szállita Báli szigetébe. Hajónk tehát nem legderekabb, sőt, mondhatom, igen nyomorú szerkezetű volt, azonfölül csupa piszok, rondaság. Rajta csak másnap reggelre érhettünk Rio holland gyarmatba, holott ez utat jó gőzös hat óra alatt végzi be. Ide járult még a kedvezőtlen szél: következőleg képzelhetni, milly csiga-lassan haladánk e hitvány járművel. Rio városa, hol most állomást tartánk, jelentéktelen erősség egyszersmind. Benne néhány száz hajlék, s azokban többnyire khinai nép. Szomszédságában egy kis falu szorosan tengerpartra épitve: házai megannyi galambducz, hogy lábtókon járnak föl bele lakói. Alatta kényelmesen hullámzik a tenger, mellytől nincs mit félniök, mert a sok szomszédsziget, mintegy zárt körbe szoritván, megtöri duló erejét. Ide nem messze van egy kisded öböl, mellynek fenekiglátszó vize fürdésre csalt engem, s két franczia társamat, kikkel a hajón ismerkedtem meg. Galambduczos falunk népessége csodánkra futott; azt nézték-e, hogyan uszkálunk, vagy tán látni akarták, mint falnak föl a czápák és krokodilok, mellyekben e környéken épen nincs hiány? Czápákról szólva, megemlithetjük, miként a hajó födezetéről eleget láttunk úszkálni a vizben: szinte lesték, akad-e zsákmány a gőzösről. Vetettünk is nekik horgot, mivel kissé tovább időztünk a révben, s mulatságunkra szolgált, miként kapkod a szörnyeteg a horogra szúrt csalétek után.