Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412
Ceylon
UTAZÁS INDIÁKON. 109 vainknak vala leginkább szükséges e nyugovás. Különben sem szabadulhattunk volna pár nap előtt, mert a múltkori vadászatból ismert urak, ceyloni szokás szerint, mihelyt megtudák érkeztünket, egymás után eljöttek látogatóképen a vendéglőbe, tudakozódni kalandink iránt. Barátságos körükben annál örömestebb maradtam pár napig, mert msr. B. európai kertgyümölcsökkel és zöldséggel Ígérkezett fűszerezni asztalunkat: mi olly hosszas nélkülözés után kedves meglepetés volt nekünk. Főkép Ízletes görögdinnyéi érdemlének dicséretet. Csakugyan nem győzöm csodálni, miért keresik annyira angol s irlandi kivándorlók Amerikát vagy a jóreményi gyarmatokat? holott Newerre-Ellya önként ajálkozik számukra lakul ködös éghajlatával és termékeny térségével, mellyen fél Irland megférne kényelmesen. Newerre-Ellyából Pusilava-ba mentem, meglátogatni W. urnák testvérét. 0 jóval ezelőtt több ideig Khinában tartózkodék: érdekes elbeszélései ez útjáról, kedvet gerjesztének bennem, elmenni oda, megtekintni e sajátságos földet és népeit. Még az nap kész volt a tökélet, mellyel csak egyik régi ohajom valósulását határoztam el magamban. — Ép elhagyni készültem e barátságos urat, midőn három fiatal angol kissé ködös fővel betoppant hozzánk s beszélik, hogy az Adamcsucsról jőnek, hol élvezték a nagyszerű kilátást és bámulgatták azon óriási embernyomot, mellyről minden vallású nép mástmást hisz, de mindegyik szent ereklyéi közé sorozza azt. E két láb hosszú nyomról, melly ügyetlenül téglarakás által van emberi nyommá egészítve, a buddhaista azt hirdeti, ide lépett először Buddha az égből, midőn a szigeten megjelent: a mohamedánok szerint pedig Ceylon levén a földi éden, e nyom az első emberé, midőn az alkotó kezéből kikerült. Angol utazó egy sem mulasztja el megtekintni ez óriási nyomot, nehogy szemrehányást tegyenek maguknak egy világ-ritkaság láthatásának elszalasztásaért. De ha nincs is e nyom az Adamcsucson, azért jutalmazó a fölkapaszkodás, mert innen a leggyö-