Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

UTAZÁS INDIÁKON. 103 az ajándékul nyújtott ezüstpénzt örömest elvette: öltözéke csak egy derékra csatolt övszalag, maga szinte nagyon Ínséges szinben volt. Nyelve, miből természetesen bötlinyit sem értettem, igen elütőnek tetszett azoktól, mellyeket erre járt ómban hallottam: pedig azt erősiték a belföldiek, hogy övékkel rokon. Biztattuk őt, hivjon ide többet rokoniból, ne féljenek semmit, ajándékot is kapnak, csak jőjenek. ígérte, igyekszik rábirni társait: de biz azok még jobban elhúzódtak a sűrűség közé. El is untuk várni őket: azért arra kanyarodtunk, hol tegnapelőtti zsákmányaink hevertek. Ekkor már millió meg millió féreg lepte be s kezdte meg a fölpuffadt hullákat: az innen kissé messzebb fekvő máskettőt pedig majd egészen fölfalták a sakálok, vaddisznók, sasok és keselyük. Msr. M. erre vonatkozólag megjegyzé, hogy egykor a legsűrűbb helyen lőtt agyon egy vadbivalt, s két óra múlva, midőn visszatért, a bival szarvainak, mint indiaszerte nagyra becsült vadászati diadaljelnek, elvitele végett, száz meg száz sas, ölyv, keselyű rebbent föl, mellyek már a tetem bonczolásával vesződének. Megfoghatlan azon hamarság, mi alatt e ragadozó madárfaj összecsődül a zsákmány fölött: egyet sem látni még a derűs égen, s negyed múlva több mint száz viódik a dög tépésével. A halomban heverő elefántokat, bár a dögszag megmegütött, emlékűi lerajzoltam, följegyezve a kép alá, hogy e nagy kaszabolás történt 1849-ik évi május 2-án. Nyolcz elefánttetem fekütt itt egy rakáson nem tova egymástól, mi, bizonynyal, nem mindennapi eset, habár Rogger őrnagy ollykor egy nap alatt 10—18-at lőtt. de hogy máskor illy közel estek volna egymáshoz a tetemek, belföldiek vallomása szerint, nagy ritkaság, csak egy hason esetre emlékeznek. — Tehát számban ugyan messze maradtunk Rogger őrnagy remekléseitől: de a tér csekélységére nézvést a legkülönösebb vadászkalandot éltük meg e két nap alatt. Majd elfeledém emlitni, hogy egyik elefántnak füleit is szerettem volna lemetszetni, hanem a belföldi szingaleszek nem