Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

X. Arabs troubadour

84 A SZAHARÁBAN. mindenfelé a hol megfordul s tudja, hogy ezzel Allahnak és a prófétának kedves szolgálatot teszen. A mily odaadással igyekszik a pap hatásos beszédeiben isten parancsainak érvényt szerezni, ép oly ihletett elragadtatással törekszik a troubadour hallgatóinak lelkét valamely eszményi irányba terelni: mert szavaljon vagy énekeljen szerelemről, hazafiasságról, hősiességről vagy bármely tárgyról, az elbeszélésnek vagy költeménynek mindig van egy erkölcsi alapeszméje, mi egyáltalán főjellemzője a képzeletgazdag és színpompás arabs költészetnek, melyet meg kell hogy kedveljen mindaz, kinek a szép, jó és nemes iránt érzéke van. Képünk egy ily troubadourt ábrázol a kávéházban: a mokka nedűje az ott szórakozóknak lelkeit már is lendületbe hozta a költői képzelgésre, jól vannak disponálva mindannyian, hogy elragadtassák magukat azon haza-t fias lelkesedésre, melyre a bűbájos szavú szónok őket fakasztani akarja, a spanyolországi mórok dicső történetéből merített románczájával. Emelvényén hasonlít impozáns alakjával egy életre ébredt remek márványszoborhoz: szabályosan szép barna arczának nemes vonásait a szakái, turbán ós kaftán hófehérsége még jobban emeli ki, ünnepélyes fenség ömlik el egész lényén. Teljesen bírja a szónoki művészet minden titkait, mint egy kitűnően iskolázott énekes, oly biztonsággal és művészeti öntudattal modulálja hangját; ép annyira kenetes mint szabatos testmozdulataival hozzájárul a kiemelkedő gondolat vagy a mélyehb érzelem fokozott érvényesítésére. Előadását halk, mély hangon kezdi meg. Mindenki áhítatos figyelemmel hallgatja s mint a szomjúhozó a vizcseppekre, úgy áhítoznak minden egyes szavára. A mindennapiassághól kibontakozott lelkük tiszta gyönyörtől áradoz s ez érzés visszatükröződik arczaikon. A szónok mindinkább