Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

VII. Nevelés

NEVELÉS. 65 gyakran képezi társalgásuk tárgyát épen úgy, mint ná­lunk ha társaságban jó bort iszunk, szeretjük az egri, a badacsonyi, a villányi és más fajta borok közti finom árnyalatokat bolygatni. Különben nem csoda, ha a nomád ily behatóan tanulmányozza a kutak vizeit, hisz ezek ismerete reá és jószágára nézve életkérdés. Nem kevésbé alaposan tanulja meg ismerni a legelők minőségét, a növényvilág különféle fajaiban jártassá lesz, tudja, mily hónapokban, hol és miféle növények jönnek fölszinre. A csillagászat terén oly tájékozottságot szerez magának, mely sok európai szakembert bámulatba ejtett már. Az állattenyésztés legészszerübb módjával, különösen pedig a lovak idomításával igen korán barátkozik meg a fiatal nomád. Ugyancsak fontos reá nézve ismerni a különféle törzsek bélyegeit, melyekkel állataikat jelölik. Azon kiváló kultusz mellett, melyben az arabok őseiket részesítik, könnyen érthetővé válik, hogy a fiú minél többet igyek­szik megtudni elődeiről; bennünket európaiakat, kdí gyakran szüleink szüleiről sem igen tudunk már sokat, méltán meglep az, hogy a Szaharának utolsó nyáj őrzője 7-ik vagy 8-ik ősének emlékezetes tetteit el tudja be­szélni. Annyival nagyobb gond fordíttatik e tekintetben a nemes családoknál, hol a fiú részletesen megtanulja a vérrokonság sokfelé szétágazó törzsfáját, melynek eredete némely főnemeseknél az iszlám keletkezése előtti időkre vihető vissza. Jogi téren megismerkedik mindenek előtt a reá nézve életkérdést képező legelői joggal, továbbá a törzsnek a századok folyamában más törzsekkel kötött különféle tárgyú szerződéseivel. A törzs kebelében divó szokásjogban is otthonosságot szerez magának. A köz­mondásokban, hasonlatokban, parabolákban nyilvánuló életbölcseség mint egy gondosan őrzött nemzeti kincs, folyton gyarapodva száll át hagyományszeriileg apáról A Szaharában. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom