Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

V. A nők jogi és társadalmi állapota

A NŐK JOG-I ÉS TÁRSADALMI ÁLLAPOTA. 43 akarja tovább házában tartani, a kadi vagyoni állásához képest megszabja, mennyit köteles ő évenkint e nőnek fizetni, mindaddig mig más urnák ágyasává nem válik. Ha az elbocsájtott ágyas az elváláskor vagy azután is be tudja bizonyítani, hogy előbbi ura magzatjával rosszul bánik, követelheti hogy nevelését rája bizzák és az atya e czélra külön évi dij fizetésére köteleztetik a gyermek nagykorúságáig. A törvényes házasságnak messzebb hatású jelentősége van a nő családját illetőleg, mint nálunk; a mennyiben a férj szoros rokoni kötelékbe lép neje hozzátartozóival. Ily szoros rokoni viszony minálunk a sógorok és sógornők közt is csak ritkábban keletkezik. Ep ez okból a muzulmán nagyon rátartó, milyen családból veszen törvényes nőt, mert nem csak ezt veszi, de annak egész rokonságát is a magáéul fogadja el. Az ágyasok tehát vagy alacsony származásúak, kik megtetszenek a kéjencz urnák, de kinek derogálna e nő családjával rokoni kötelékbe lépni, vagy pedig a lélekkufárok által idegen országból importált szépségek. Mohamed az ő vallását az emberi természet mély ismeretéből merítette; felületes Ítélettel erkölcstelenségnek nyilvánítjuk mi keresztények, a Korán némely rendelkezéseit, melyek voltakép az emberi természettel kényszerüleg járó féktelenségek erkölcsimegzabolását czélozzák. Hogy érdeme szerint becsülhessük meg a mohamedánizmust, figyelembe kell vennünk nem csak az emberi természetet, de ama népek társadalmi viszonyait is, melyek számára a próféta vallását alapította. 0 a soknejüséget és rabszolganők tartását már megtalálta népénél mint mélyen begyökerezett ősi szokást. Annak kiirtására gondolni sem lehetett. Erkölcsi szempontból is a lánglelkü reformátor a lehető legészszerűbben járt el, midőn egy ki nem irtható bajt bölcsen korlátolt és annyi humanitással mora-