Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XVI. Társadalmi rend

TÁRSADALMI REND. 127 goii alig néhány éve léptettek életbe. Sok perlekedésnek vétetik ez által eleje, hogy a jogügyletek egy része a törvény képviselője előtt köttetnek s foglaltatnak írásba. Teljes képet akarva adni a törzsek társadalmi viszonyairól, szólanom kell még az araboknak három rendbeli nemességéről: 1. a mágnások «szidi» vagy röviden «szi» czímmel, mely «kegyelmes ur» -at jelent, azok, kik Fatma-Zorától, a próféta leányától való egyenes leszármazásukat bizonyíthatják. A «noblesse oblige» elve nagy feladatot ró rájuk: a közvélemény megköveteli tőlük, hogy a hazafiság, vitézség, nagylelkűség s egyéb nemzeti erények valódi példányképei legyenek s ha ezek nagy tiszteletben részesülnek, különben kisebb gyengeségeket is, melyeket másnak elnéznének, bünül róják fel nekik. Ebből kiviláglik, hogy a főnemesi születés magában véve nem ad társadalmi fölényt s oly tényezőnek tekintendő, mely az illetőket hivatásszerűen serkenti azon erények tanúsítására, melyekkel a köztiszteletet ki lehet vívni. Az ily alapon fejlődött arisztokraczia társadalmi jótéteménynek tekinthető. 2. A kisebb nemességet képviseli a dzsuad, vagyis a katonai nemesség, mely harczi bravourokért adományoztatik, s mely az utódokra is öröklődik, míg e czímre méltók maradnak s valami gyáva tettel el nem vesztik azt. Minthogy ők mindenekfölött rettenthetlen vitézségükkel, a lovaglásban s fegyverforgatásbani ügyességükkel igyekeznek kitűnni, ezért gyakran bőrükbe nem férő «stänker» elemeit képezik a törzsnek s nem egyszer a szomszédtörzsek közti barátságos viszony garázda viselkedéseik miatt megzavartatik. De a harczban, hol a seik fővezérlete alatt az egyes szakaszok élén állanak, ők bástyái a véderőnek s ha ennek tudtában a tétlenség napjaiban sok rakonczatlanságot követnek el, a törzsnek emberei viszont sokat el is néznek nekik.