Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton
71 A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÚTON Ez a kellemetlen eset azonban nem szakította meg előkészületeinket, úgy, hogy április 20-án délután, rövid négy napi tartózkodás után ismét elutazhattam Taskentből. Erről a városról, a melyet visszajövet szintén megtekintettünk, majd később fogok egyet-mást elmondani. Most még csak Turkesztán népeiről akarok néhány szóval megemlékezni. Már a régi ŰRTELius-féle térképeken, a „ Theatrum Orbis Terrarum" (Andorff, 1580) lapjain is megtaláljuk a Turkesztán nevet, mint egy vidék (regio) elnevezését, a nélkül, hogy a hasonló nevű város is fel volna említve. Ujabb írók a „Turkesztán" nevet „caenogenetikus hamisítványának akarják tekinteni, a mennyiben ezt az elnevezést a város nevének a környező vidékre való helytelen kiterjesztéséből akarják magyarázni. Ebben a Szir-darja közelében fekvő városban van egy Timur-mecset, és a nagy tiszteletben álló CHODZSA ACHMED JASSZAVI mohamedán szent sírhelye, a melyről a város nagyon nevezetes. A város neve helyesebben „ Hazret-i- Turkesztán", a mi szószerint annyit tesz, mint a „Turkok földjének szenthelye", s így annál inkább érthető, mert az -esztán vagy -isztán perzsa nyelvű helyképzővel összetett szavak sohasem vonatkoznak városra, hanem mindig valami országrészre vagy vidékre. Hazret-i-Turkesztán város alapításáról azonban úgyszólván semmit sem tudunk; nagyobb jelentősége kétségtelenül a timuridák idejéből származik, és így a „Turkesztán" szó perzsa képzése sem ad semmiféle útmutatást annak ethnikus eredetére, mert a perzsa nyelv és kultura éppen olyan szerepet játszik a törökök között, mint nálunk a humanisták és encziklopédisták idejében a latin, vagy franczia nyelv, s a perzsa szóalakítások éppen olyan kevéssé bizonyítják valaminek az ázsiai eredetét, a mint Európában a latin nevek, például CURTIUS, vagy ALBINUS, nem utalnak román származásra. Turkesztán annyit jelent, mint a „Türk népek földje", s minthogy a török nyelvjárások szerint a türk, vagy türk szónak valami goromba értelme van, a mennyiben durva, műveletlen népet jelent, nagyon valószínű, hogy ez a terület-elnevezés a perzsáktól származik, a kik így nevezték az iráni magas földtől északkeletre levő, általában türk népek lakta vidéket. Én azonban még valószínűbbnek tartom, hogy ez a némileg kicsinylő elnevezés a nagy khán aránylag magas műveltségű népeitől, a szibiriai tatároktól származik, a kik az ő nomád-életű, vad, délnyugati rokonaikat nevezték így. Ezeknek a tatároknak a révén, az arabokon, illetőleg az oroszokon keresztül juthatott azután ez az elnevezés az európai földrajzi irodalomba is. A mai geográfiái, illetőleg politikai megkülönböztetés: Keleti- és NyugatiTurkesztán, vagy Orosz- és Khinai-Turkesztán, olyan általánosan ismert dolog, hogy nem kell vele behatóbban foglalkoznom. Kénytelen voltam némileg elemezni a szó származását, mert ennek némi jelentősége van annyiban, hogy a szó csakugyan kiemeli a vidéknek
