Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

Függelék. - 5. A kirgizek házieszközei

FÜGGELÉK 697 ják be, a botokat a g}'erek csípője felett olyan szorosan illesztik a derekához, hogy ki ne csuszhassék közülük s így kötik meg. Probatum est! — A kis apróságok olyan biztosan ülnek a ló vagy a hátas-bika hátán, mintha gyermekszékben ülnének, s teljesen az állatokra bízzák őket. A kazak nyereggel teljesen azonos kirgiz nyerget a 223. kép 2a és 2» rajzai tüntetik fel. A bakos-nyeregre nézve jellemző két szárnyból (kaptat), meg az ívalakú kápa-részekből áll (käs). A nyereg egyes részeit szíjak kötik össze, felső része teljesen nyilt s akkor bőrrel van bevonva, vagy pedig két, szíjjal rugalmasan bekötött deszkácska zárja le. 223. kép. Közép-ázsiai nyergek, la. és 1 b. Szárt nyereg. 2a. és 2b. Kirgiz nomád nyereg. A XVII. századbeli magyar huszár-nyergeken majdnem változatlanul ugyanezt a szerkezetet láthatjuk. A khinai nyereg (1. a 222. kép 1. rajzát) s az ehhez hasonló dungán nyereg (2. rajz) már javításokat tanúsítanak, legalább kényelem tekintetében. A míg ugyanis a nomád-nyergen a fa, vagy bőr-ülést egyetlen, szíjakkal odaerősített nemez-takaró fedi s ez szolgál vánkos gyanánt, addig ez a két nyereg-féle rendszeresen ki van párnázva. A párnázás kék szövettel van bevonva s rendesen teveszőrrel töltik meg. A nyergeknek az ábrákon is látható jellemvonásain kívül, a melyeket minden leírásnál jobban magyaráz a két kép, igen fontos jellemvonásuk az oldalszárnyuk szűk állása s a felső rész túlságosan magas íves alakja. —