Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

Függelék. - 2. Ruházat, ékszerek, fegyverek

680 FÜGGELÉK déli peremének régibb népeivel, illetőleg ezek viseletével. Ez pedig mindenesetre nagy jelentőségű dolog, ha a türk népek altaii eredetéről szóló hipotézishez viszonyítjuk, és pedig annál inkább, mivel a kirgiz nők csacskap nevű hátdísze is határozottan rokon a tibeti tangut asszonyok csukti nevű hasonló ékítményével, tehát itt is nyílt utalással találkozunk a déli, a lefolyástalan medenczék ősrégi időktől fogva izolált vidékeire. A 220. képen rajzolt többi ékszer különféle eredetű. Az 1. ábra vörös szalagra erősített vertarany-lemezkékkel és gránát-kő betéttel díszített szárt homlokdísz; a 2. ábra Csilik-bői való, régi művű, tarandzsi függő; ezüstből való filigrán-munka, viaszszal belefoglalt tarka kövekkel. A 4. ábra taskenti szárt függő. A sok finom lánczocska, tarka gyöngy, filigrán-csecsebecse a mai khánságbeli városi nép eldurvult ízléséről tesz tanúságot. Az 5. és 6. ábrák ezüst-bádogból készült amulett-tartókat ábrázolnak, a milyeneket a bazárok ezüstművesei a legkülönfélébb mintára készítenek. A 7., és 10. ábrán orosz gyártmányú karpereczek láthatók. Ilyeneket ma — bár régi minták után — tömegesen készítenek, különösen a kazak nők számára. A kövek ugyan igazi karneolok bennük, de azért nem drágábbak 25 kopeknél (64 fillérnél). Valami fehér öntvényből egész csinosan vannak kiállítva s így bizonyára óriási tömegben gyártják őket. Az 8., és 9. ábrákon dungán eredetű ezüst holmit látunk. A 8. ábra pipere-tartója ott függ minden dungán paraszt övén. Olyan durván van ezüstből verve, hogy inkább valami falusi kovács munkájának, mint ötvös-műnek látszik. Annál csinosabbak a 9. sz. ábra filigrán ezüstfüggői. Ezeknek az ékszereknek stílusa és technikája ugyan egészen török-nek és nem dungánnak (khinainak) látszik, de meg kell említenem, hogy a csiliki bazárban a sokféle dungán fülbevaló közt egyetlenegy olyant sem láttam, a melyen szabadon függő részek lettek volna. A szárt vagy tarandzsi fülbevalók tulajdonképeni gyűrűje gyakran hasonló módon van filigrán-toldalékokkal díszítve, mint ezek a dungán fülönfüggők, de ezt a merev, kizárólag egybeforrasztott díszítésű fülbevalót, úgy látszik csakis a dungánok használják. A fülbevalók kivételével a kirgiz nők a már említett ékszereket viselik, különösen karpereczeket, pénzdarabokból összefűzött nyaklánczokat, sőt a szegény nomád nőkön igen gyakran lehet mindenféle európai gombokból stb. összerakott füzéreket látni a fejkendőjükön vagy egyebütt. Különös említést érdemel a kirgiz nők gyűszűje, a mely félig-meddig szintén ékszer gyanánt szolgál. Ez saját készítményű, sima, széles ezüstgyűrűből van, s rendesen nincs is összeforrasztva, hanem csak egyszerűen össze van hajlítva. Erre kis ezüst-lánczczal, vagy selyem-zsinórral pecsétgyűrűszerű második gyűrű van felfüggesztve. A sima gyűrűt a balkéz gyűrűsujjára húzzák, a pecsétgyűrűt (ojmok) pedig a mutatóujj hegyére,