Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
XVII. fejezet. Városi élet Przsevalszkban, sólymászat és vadászat az Isszyk-kul partján
VÁROSI ÉLET PRZSEVALSZKBAN ; SÓLYMÁSZAT ÉS VADÁSZAT AZ ISSZYK-KUL PARTJÁN 5G 1 A kirándulások közben Przsevalszkban volt még elég dolog, mert nemcsak el kellett csomagolni a gyűjteményeket, hanem ki is kellett még egészíteni, különösen a néprajzi tárgyak, meg a kitömött madarak sorozatát, mert ezek mindennap újabb szaporulattal gazdagodtak. Mindez Kelet elkerülhetetlen lassúságával és meggondoltságával haladt, a mi ugyan a keletieknek életfelfogása, de az európait a kétségbeesés szélére kergeti. Az asztalos, a ki a ládák készítését vállalta el, 8 nap múlva a legalaposabb kikötések ellenére is, gyerekes kifogásokkal áll elő, végre is oda lyukad ki, hogy nem tudja megcsinálni. Most hát elhivatjuk a konkurrensét, a ki szintén késznek nyilatkozik, de egyszerre csak egy megrendelést fogadhat el, úgy, hogy minden három - négy nap múlva újra kezdődik ugyanaz az alku, mérecsgélés, körülírás és árfolyam-tanulmányozás. A szárt bádogos, a ki a formól-edényeket forrasztotta volna le, minden kérésünk, fenyegetésünk daczára sem jelenik meg, a míg az ember hajdút nem küld érte, a ki eszközeivel együtt valósággal, mint foglyot vezeti elő. Megrendeltünk egy irtóztató csomó kirgiz-házieszközt; minden nap biztosítanak az illető emberek, hogy holnap okvetetlenül elhozzák a dolgokat, de ez a holnap, ugy látszik, mindig csak holnap marad. így múlik el nap nap, hét hét után, a nélkül, hogy a zűrzavar tisztulna, és hogy belátható időkön belül végleges megoldás mutatkoznék. A ki a Keleten határozottan kitűzött időpontokra akar dolgozni, annak vagy javíthatatlan optimistának kell lennie, vagy pedig csakugyan aszkétai önmegtagadással kell az akadályok elhárításához látnia. Rendkívül kedves támogatást élveztünk ebben a szizifuszi munkában A NDREJ ANDREJEVICS KUCZENKO barátunk a városi iskola inspektora részéről, a ki, minden alkalommal elválaszthatatlan kísérőnk gyanánt, valóságos önfeláldozással dolgozott javunkra. Segítsége nélkül bizonyosan még ma is ott pakolnánk valahol Közép-Ázsiában, de legalább is sok mindent nem sikerült volna olyan gyakorlatiasan elvégezni, mint az ő közvetítésével. KUCZENKO nemcsak a legnagyobb érdeklődést tanúsította munkálkodásunk iránt, hanem eltanulta tőlünk a konzerválás és a gyűjtés különböző módjait is, hogy majdan a Tien-san felkutatására szentelje magát. így a napnak szabad órái részben praktikus, részben teoretikus oktatással teltek el, sőt még az üdülésre szánt estéket is részben a mi kis csodás legénytanyánkon, legnagyobbrészt azonban KUCZENKO barátságosan kényelmes otthonában töltöttük. Gazdaságunk PÁVEL szakácsunk távozása után annyiban javult, hogy KECSKENE-BALLA közvetítésével attól az ALCzov-tól hozattunk ebédet, a ki az Isszyk-kul mellé rendezett fáczánvadászatainkra elkísért s a kivel később ezt a dolgot szerződés szerint rendeztük. ALCZOV foglalkozására nézve becsületes szabómester volt, de azonkívül, mint minden orosz, szenvedélyes vadász, s a felesége főztjét azért kedveltük meg, mert a vadhúst kitűnően tudta elkészíteni.
