Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
XVII. fejezet. Városi élet Przsevalszkban, sólymászat és vadászat az Isszyk-kul partján
VÁROSI ÉLET PRZSEVALSZKBAN ; SÓLYMÁSZAT ÉS VADÁSZAT AZ ISSZYK-KUL PARTJÁN 5G 1 — jobban mondva, rendszeres butítással — törjék meg a neveletlen madár makacsságát. Az ázsiai idomítás csak a türelmet és a szeretetteljes bánásmódot ismeri, s ezzel sokkal többet tud elérni, mint az európai sólymászat még legnagyobb kifejlődése korában is, mert ezek az ázsiai sólymok nemcsak egyféle vadra vannak idomítva, sem pedig naponként csak egy vagy két vadászatra, hanem ezek válogatás nélkül üldözik a négylábú és a szárnyas vadakat, és pedig gyors váltakozással egymás után, a hányszor csak szükséges. A CKERMANN békebiró elbeszélte, hogy a fürj-vadászat idején, ha 20—30 fürjre volt szüksége, csak a bazárhoz kellett mennie, ott megszólította a legelső lovas kirgizt, a ki magával hordta sólymát, s megrendelte nála a vadat. A kirgiz intett, hogy elfogadja, megfordította lovát, kisietett a pusztára, s alig 1 — 1 1/ 2 óra múlva hozta a prédát. Ezek olyan eredmények, a melyeket a derék, kis merlinek részéről egészen közönséges dolognak tartanak. Persze, az ázsiaiaknak van idejük bőven s nem esik nehezükre az idomítás végén néhány hetet teljesen ennek szentelni. Annyira megy ez, hog}' a solymár mindig hord hússzeleteket az övében, s nem restel minden tíz perczben lehajolni, hogy a sólymot kezére szállítsa, s így alaposan begyakorolja az etetésbe és a hívásba. Mivel a jóllakott madár sokkal kevésbbé kezes, azért minden ilyen kísérlet alkalmával csak egy csipetnyi tamakot kap, míg a húsdarab többi részét balkézzel az összeszorított ökölből ismét kilopják, mert így a madár csak mind nagyobb és nagyobb érdeklődéssel keres a kincs után. A madarak nagy értéke részben onnan is származik, hogy a solymár a fáradságos munka közben önkénytelenül is megszerette ápoltját. De nagyban hozzájárul ehhez, hogy a benszülöttek rendkívül szeretik a sportot, s legnagyobbrészt nem is a zsákmány kedveért vadásznak, hanem csak mulatságból, a mi különösen a szártok közt rendkívül meghonosodott, s mivel ezek kizárólag csak a magasröptű madarakkal vadásznak, különösen a nemes sólymok ára igen magas. Legolcsóbbak az alacsonyröptű madarak, mert az idomított karvaly 5—10 rubel, az öreg nőstény héja (ennek a sorozatnak legjobb példánya) ára pedig legfeljebb 30 rubel, vagyis ugyanannyi, mint az átlagos jóságú lóé. Nagyon drágák a berkutok, mert még a gyengébb, csakis rókavadászatra alkalmas berkut ára is legalább annyi, mint a jó lóé, tehát 50—60 rubel, ellenben az elsőrangú ilyen állatok, ha egyáltalában kaphatók, ötször vagy tízszer ilyen drágák, A sólymok ára iránt jó tájékozódást nyertem Naryn-kolban. Az egyik szárt madarász tanyáján a ritka és nagyra becsült báríti-féle sólyom frissen fogott példányát láttam meg, a melyet szerettem volna gyűjteményem számára megszerezni. Fölajánlottam neki cserébe az egyik berkutomat, a mely erős és rókafogásra igen alkalmas állat volt, de nevetve utasított el azzal, hogy ha még három lovat ráteszek, akkor sem kapom meg a szépreményű madarat! Másfél hónap múlva a szárt ugyanazt a sólymot elhozta hozzám s nagy
