Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
XVI. fejezet. Búcsú a szyrtektől
BÚCSÚ A SZYRTEKTŐL Az emlékköveit rendesen hosszas, oszlopvagy czipó alakú folyami görgetegekből készültek, körülbelül 1 méter hosszúak és 30—40 cm. átmérőjűek. A vízben nyert megfelelő alakjukat csak egy kevéssé javították ki a legdurvább kőfaragással. Ezek a Dél-Oroszországban található úgynevezett kámennye bábi (kőbabák) mintájára, durván ábdált emberalakot mutatnak, a mely kezét rendesen a mellén összeteszi vagy összefonja, gyakran csészét (?) vagy fonott zsinórt (?) tart a kezében s a durva rajz jelzései szerint bő, zsinóros ruházat fedi. A női alakokon a felső test rendesen csupaszon marad, a férfiak mindig egészen fel vannak öltöztetve. A férfiaknak rendkívül jellemzően rajzolt arczát rendesen feltűnő erős, szépen lefelé kanyarított bajusz díszíti, míg a szakáll jelzése hiányzik. Hogy miféle nép hagyta hátra ezeket az emlékeket s milyen időtájban élhetett az, ez iránt még teljesen homályban vagyunk. Némelyek az Isszyk-kul mellett található emlékeket a nesztoriánus keresztényeknek tulajdonítják, a kik a CATALANi-féle térkép szerint még ennek a tónak keleti partjain megtelepedtek. Más kutatók meg a Dél-Oroszországban található „bálványokat" éppen a magyarok vándorlásával hozzák összefüggésbe, s SZENT GELLÉRT írásaira hivatkoznak, a ki megemlékezik a magyaroknak efféle kultuszáról. Valószínű, hogy ezek a kőképek valami turk-néptől erednek, s annak vándorútját jelölik Ázsia belsejéből egészen nyugatra a Volga-mezőkig, ép úgy, mint a hogy az líjabb hipotézisek szerint a megalithikus leletek (dolmen stb.) az áriái germánok vándorlásának útját jelölik. Akárhogy van is a dolog, az mindenesetre érdekes, hogy az Isszykkul vidékén, meg a Tien-san belsejében sok ilyen durva faragású emlékkövekkel díszített „temetkező helyet" lehet találni. Megtartom ezt az elnevezést, bár nincsen bebizonyítva, hogy ezek csakugyan temetkező helyek voltak-e. Néhány ilyen követ bevittek a városba s ott most sarokkövek, vagy pedig kuriózumképen felállították őket a városi kertben. Ezrével hevernek azonban idekinn, lassú pusztulás elé nézve. Ezen a Dzsargesz mellett fekvő mezőn, a melyen átmentem, több száz hever; Przsevalszk mellett, Preobrazsenszk falu akitt, a tó északi partjának némely helyén, s végül a Kaztek-hágóról is állítják, hogy ott ezer és ezer található, rendetlenül egymás mellett, aránylag szűk helyen, valóságos temetőt alkotva. Különösen hatalmas, valami 3 méter magas ilyen alakot talált SZEVERCZOV a Kurmekty, a Nagy-Naryn egyik mellékfolyója mellett, több mint 10.000 láb magasságban. S TUMMER DR . szerencsére újra megtalálta ezt az érdekes (női) alakot az egyik kiránduláson, sőt « 166. kép. Kamennája bába ikőbálvány) Przsevalszk vidékéről.
