A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)

1988-12-01 / 31. szám

14. obUl Nyugati Magyaraig — Hungarian* of the West — Hongról* d'Occldent NAGT KÁR OLT: Svédországban is a magyarságért — Útinapló — Ltta .Figyelőn! Pomos! BarfljOnk • csalid­ban magyarul! Kórjuk gyermekeink jrfmír» tz anyanyehroktatfct htollhm, óvodában, napköriben!"—figyelmeim i Svédországi Magyarok Országot Híradója 1988.mirciB- ti számában tz Jjkolabizotuig Hírei" írója. SzendrSi Erzsébet tanár, B IrkoUbirotoág egyik vezetője köriével« is intéz a svédor­szági több mim 100 magyar tan!iához, őré­­nőhöz, tanárhoz. Svédországban az mami iskolákban 137 nem-svéd nyelvet mintegy 600 attsö tanít mim anyanyelvit, Bármazásnyelvet, rend­szerint heti két 40 pesces órában. 1988 tava­szán a művelődésügyi miniszter azt javasol' ta, hogy a tzirmazlsnyt tv-oktatást a napi órarendből tegyék át a délutáni, esti órákra. Ez ellen tiltakozók a szólók és a magyar anyanyelvi oktatók is, hiszen ez megnehezí­tené a magyar nyelv és kultúra oktatását, amolyan iskolán kívüli, kólönón jellegű foglalkozássá degradálná, amit nyilván ke­vesebb gyermek és szóló villáim. Jk Svéd­országi Magyart* Országos Szövetségének Iskolabizottsága, valamim b ugyancsak a Magyar Házban ülésező Szólói Munkakö­zösség eddig is éberen Őrködött a magyar nyelvoktatás, a szólók és a tanulók, de a taná­rok érdekei fölött h, állandó kapcsolatot tart­va lönn a tanügyi hatóságokkal — írja Seendrői Ernőben körlevélben.—Szüksőg van minden anyanyelvi oktató támogatására s aktív közreműködésére!"—ahhoz, hogy a magyar anyanytlv-oktatij a napi iskolai átk­án yag szerva része maradhasson. • Mérvadó becslések, febnőr&ek is számí­tások szerint ma mintegy 20-25 ezez magyar él a 8.4 millió lakosú Svédországban. J*­­kabfTy Ernő 20 ezerre becsli > magukat ma­gyarnak vallók számát, Polgáry Sándor pe­dig, a Göieborg-i Magyar Egyesület volt eL nöke a hivatalos statisztikák alapján (1984 végén) 24.758 elsó és második nemzedék be­li magyarral számol (SMO Híradója, VL, 21 sz., 1986. szept.). A Svédországi Magyarok Országos Szö­vetsége 3.300 tagot számlál. A Stockholm­ban és környékén működő 12 magyar egye­sület mellett ehhez a Szövetséghez tartoznak Göteborg, JOnköping, Ljungby.-Malmö és SOdenálje magyar egyesületei is (három ki­vételével b Ossza egyesület). Ez a Szövetség hívta meg közös előadó körútra Borhándi Gyula írét, B Új Látóba* főszatesztőjét Münchenből és Nagy Károly szociológust b Egyesült Államokból 1988. május 13-23. között. A felkérés öt városban nyolc előadásra és szervezett beszélgetésre szőlL Téma: .Magyar sógttviligban ma és holnap". « • • Május 13-14. — Megérkeztünk Svéd­országba, a Stockholm melletti Magyar Ház­ban lakunk (LövisvSgen 12, Bromma), amely a Szövetség székhelye is egyben, s így ténylegesen .összefogó erő, központ és ott­hon az egész svédországi magyarság számá­ra, mint ahogy azt a fenntartó Magyar Ház Közösség megalakulásának 10 éves évfor­dulóján megfogalmazták. Nyolc éven ál Ja­­kabffy Ernő volta Közösség elnöke—azOr­­tzágos Szövetség elnöke ezalatt Rezsőfi Alajos volt —. ma pedig Kalocsi Margii ve­zeti A Közösség 1.013 fizető tagjával 12 környékbeli magyar egyesületnek ad 00- hom. Az épület bejáratánál emléktábla hirde­ti, hogy a svédországi magyarok 1848 és 1956 szabadságeszményeinek alapján áll­nak 120 személyt befogató előadótermében március 15-én és október 23-án ünnepi mű­­vokra kerül sor, máskor m és a Ház más tá­­hclyiségeiben előadásokat, miséket, is­ten tiszte letek et. caertészfoglalkozisokat, önképzőkört Össze jövete letet, triű írásokat, filmvetítéseket, könyvtárat, klubesteket, gyűlésetet látogatnak • tagot és az érdek] 6-dők. Előttünk, 1988 tavaszán Magyarország­­ró! Csurta István, Lezsák Sándor és Birinyi József a svájci Eurőpoi Protestáns Magyar Szabadegyetemtől Bárczay Gyula és Szöllő­­sy Árpád, Amerikától pedig Lipták Béla tar­tat in előadást. De in járt korábban Faragó Latna, Fetdinandy György, Gosztonyi Péter, Illyés Kinga, Kinyádi Sándor, Komád György, Lőnncze Lajos, Mózsi Ferenc, Petri György és Varga László is sok más vendég­előadó mellett. Mája 15-én, vasárnap, a közös ebéd után kerékasztal-beszélgetés .Magyarságtu­dat—anyanyelvoktatás: tanárok, szülök, in­tézmények feladatai és lehetőségei" címmel. A kölcsönös bemutatkozások után a harminc részvevő kicseréli tapasztalatait. Közös a vélemény: a magyarság külíöldi megtartásá­nak egyik legfontosabb tényezője a magyar közösségi élet Este 6-kor zsúfolt a nagyterem. Előadá­sunk után kérdések, vita, hozzászólások. Va­csora után mintegy harminc résztvevővel még éjszakába nyúlóan folyik a szer» ezen beszélgetés az európai és szsmerikai magyar életről, irodalomról, tz Anyanyelvi Konfe­renciáról mim nemzetközi magyar művelő­dési, tudományos és kulturális programról, és a Magyart* Világszövetségéről mim a magyarországi egypártrendszerű kormány­zat egy* politikai, adminisztratív szervéről,> a magyarországi fejleményekről és a Kárpát­medence magyar nemzeti kisebbségeiről. A beszélgetést, vitákat mindvégig demokrati­kus nyitottság, őszinteség tolerancia és a té­nyekkel szembesülő nézetek revideálására való készség jellemzi Mája 16-án, hétfőn, egész apa peda­gógustovábbképző szeminárium a stockhol­mi és környéki Bryanyelvi oktatóknak a Ma­gyar Házban, az SMO Szövetsége Iskolabi­zottsága és svéd unügyi hivatalok közös szervezésében. Huszonkét tanár, tanító, óvó­nő cseréli ki tapasztalatait és hallgatja meg Borbándi Gyula előadását a nyugati magyar szigetekről, irodalomról, publikációkról, va­lamint az én beszámolómat az amerikai ma­gyar nyelvoktatás és az Anyanyelvi Konfe­rencia lankönyvkészllő munkájának mód­szereiről. Délután Szeme Imre költő és műfordító, egyetemi tanár előadását hallgatjuk, akinek több tanítványa is részi vett a továbbképző napon (Egyébként nagyszerű magyar nép­dal-.n6tafk*ls,tmhegY jó hangulatú egyűtl­­daloláskor magmk is megtapasztalhattunk.) Az ö magyar fordításában jelem meg Szol­­zsenytón A Gulag sngttcsoport c. munká­jának elaí négy riszt, tét toteiben, 1.100 ol­dalon, és tavaly jelentette meg a Kalevala tel­jes fonllrisát «nemnek próza, fűlnek tölté­sét i" formában, rengeteg Ideménnyel, Ízes, gyönyörű magyar nyelven. Előadásában Is­mertet egy svéd nyelven most megjelent ta­­nolmánytötetet a romániai magyar Idsebb­­aég elleni etnocfdimnrtl (Ungma I Trtmh kSyfvfcjejV’Slocibiflm, Contra FBriag, 1988, 1665) és /elolvas az általa fordított Kaleva­lából. Mindtét tönyv megjelenése az SMO Szövetsége támogatásánat is köszönhető. A beszélgetését sót módszert, tapaszta­latot hoznat napvilágra; megismerűnt egy új tanlOnyvet is. Mérvéi Ferenc (és Szabó Donay Magyarét—FamiljaiMagyar című, 32Ő oldalas taneszközét. amelynet egymás­ai szembeni magyar és svéd nyelvű oldalai a kontrasztív nyelvoktatás előnyeit igyekez­nek érvényesíteni- KOzOs a pedagógusok vé­leménye: a svédországi magyarnyelvoktatás jövőjéhez fontos a tanítók, szülők, gyerme­kek és a magyar közösségek szoros együtt­működése. (KOv. a befejező rész) 1950 és 1953 között vagy más­félezer ember raboskodott a recs­ki kényszermunkatáborban bírói ítélet nélkül. Az intemálótáborok feloszlatása után volt, akit rehabi­litáltak, de sokan a mai napig nem tudták elérni a velük történt törvénytelenségek elismertetését. Az egykori internáltak most úgy határoztak: megalakítják a recski kényszermunkatábor volt foglyai­nak szövetségét. Céljaikról kér­deztem az egyik szervezőt, Zimú­­nyi Tibort. — A legutóbbi időkig magáról a tábor létezéséről sem lehetett beszélni idehaza; két esztendeje a Mozgó Világban jelent meg az első interjú, amely tényszerűen beszámolt a recski borzalmakról. Most nyáron az Alföldiyen olvas­hattuk egykori rabok és őrök visszaemlékezéseit. A külföl­dön élő volt internáltak közül néhányan megírták és meg­jelentették tábori krónikáikat, s igyekeztek a magyar vezetés fi­gyelmét felhívni itthon élő tár­saik rehabilitációjának megoldat­lanságára — sikertelenül. A sor­sunk egyébként nem egyformán alakult ebből a szempontból. Volt, aki írást is kapott törvény­telen fogva tartásáról, volt, aki hiába kérte a nyugdíjába beszá­mítani az itt töltött éveket, azt a választ kapta, miért nem koráb­ban jelentkezett, vagy hogy nem szerepel a munkások listáján. Volt, aki a szabadulása után nem is fordult a hatóságokhoz, mert ugyanazok ültek a székekben, akik annak idején Recskre jut­tatták. A szövetségnek az egyik legfontosabb oélja, hogy három és fél évtized után rendezze a rehabilitálásunkat, és a történtek feltárásával hozzájáruljon ahhoz, hogy ilyen gaztettek a jövőben ne ismétlődhessenek meg Magyar­­országon. — Milyen lépéseket terveznek céljaik megvalósításáért ? — Levélben fordulunk az igaz­ságügy-miniszterhez és az állam­miniszterhez, akit a párt az el­múlt negyven esztendő történeté­nek tisztázó vizsgálatával bízott meg, hogy tárják fel és tárják a nyilvánosság elé a Recsken tör­ténteket és gondoskodjanak a törvénytelenül meghurcoltak re­­habi Utasáról. Ogy gondoljuk, követhetnénk a Szovjetunió pél­dáját, ahol emlékművet állítanak fel a sztálinizmus áldozatainak. Recsken még folyik a kőfejtés, az az elképzelésünk, hogy megkér­jük a bányát: hagyjanak meg egy akkora kőtömböt, amelyből kiia­­ragható a recski internáltak em­lékszobra. A recski szövetség emellett figyelemmel óhajtja kí­sérni a magyar belpolitikai élet alakulását, hogy működésével hozzájáruljon egy élénk, tiszta közélet megszületéséhez. J. i. A Magyar Nemzet megkérdezte:» jy- 2^ Miért alakítottak szövetséget az egykori recski internáltak? Nagy Károly, Borbánéi Gyík, Jakabffy Ernő a stockholmi Magyar Ház (Brommá) elért

Next

/
Oldalképek
Tartalom