A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-12-01 / 31. szám
14. obUl Nyugati Magyaraig — Hungarian* of the West — Hongról* d'Occldent NAGT KÁR OLT: Svédországban is a magyarságért — Útinapló — Ltta .Figyelőn! Pomos! BarfljOnk • csalidban magyarul! Kórjuk gyermekeink jrfmír» tz anyanyehroktatfct htollhm, óvodában, napköriben!"—figyelmeim i Svédországi Magyarok Országot Híradója 1988.mirciB- ti számában tz Jjkolabizotuig Hírei" írója. SzendrSi Erzsébet tanár, B IrkoUbirotoág egyik vezetője köriével« is intéz a svédországi több mim 100 magyar tan!iához, őrénőhöz, tanárhoz. Svédországban az mami iskolákban 137 nem-svéd nyelvet mintegy 600 attsö tanít mim anyanyelvit, Bármazásnyelvet, rendszerint heti két 40 pesces órában. 1988 tavaszán a művelődésügyi miniszter azt javasol' ta, hogy a tzirmazlsnyt tv-oktatást a napi órarendből tegyék át a délutáni, esti órákra. Ez ellen tiltakozók a szólók és a magyar anyanyelvi oktatók is, hiszen ez megnehezítené a magyar nyelv és kultúra oktatását, amolyan iskolán kívüli, kólönón jellegű foglalkozássá degradálná, amit nyilván kevesebb gyermek és szóló villáim. Jk Svédországi Magyart* Országos Szövetségének Iskolabizottsága, valamim b ugyancsak a Magyar Házban ülésező Szólói Munkaközösség eddig is éberen Őrködött a magyar nyelvoktatás, a szólók és a tanulók, de a tanárok érdekei fölött h, állandó kapcsolatot tartva lönn a tanügyi hatóságokkal — írja Seendrői Ernőben körlevélben.—Szüksőg van minden anyanyelvi oktató támogatására s aktív közreműködésére!"—ahhoz, hogy a magyar anyanytlv-oktatij a napi iskolai átkán yag szerva része maradhasson. • Mérvadó becslések, febnőr&ek is számítások szerint ma mintegy 20-25 ezez magyar él a 8.4 millió lakosú Svédországban. J*kabfTy Ernő 20 ezerre becsli > magukat magyarnak vallók számát, Polgáry Sándor pedig, a Göieborg-i Magyar Egyesület volt eL nöke a hivatalos statisztikák alapján (1984 végén) 24.758 elsó és második nemzedék beli magyarral számol (SMO Híradója, VL, 21 sz., 1986. szept.). A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 3.300 tagot számlál. A Stockholmban és környékén működő 12 magyar egyesület mellett ehhez a Szövetséghez tartoznak Göteborg, JOnköping, Ljungby.-Malmö és SOdenálje magyar egyesületei is (három kivételével b Ossza egyesület). Ez a Szövetség hívta meg közös előadó körútra Borhándi Gyula írét, B Új Látóba* főszatesztőjét Münchenből és Nagy Károly szociológust b Egyesült Államokból 1988. május 13-23. között. A felkérés öt városban nyolc előadásra és szervezett beszélgetésre szőlL Téma: .Magyar sógttviligban ma és holnap". « • • Május 13-14. — Megérkeztünk Svédországba, a Stockholm melletti Magyar Házban lakunk (LövisvSgen 12, Bromma), amely a Szövetség székhelye is egyben, s így ténylegesen .összefogó erő, központ és otthon az egész svédországi magyarság számára, mint ahogy azt a fenntartó Magyar Ház Közösség megalakulásának 10 éves évfordulóján megfogalmazták. Nyolc éven ál Jakabffy Ernő volta Közösség elnöke—azOrtzágos Szövetség elnöke ezalatt Rezsőfi Alajos volt —. ma pedig Kalocsi Margii vezeti A Közösség 1.013 fizető tagjával 12 környékbeli magyar egyesületnek ad 00- hom. Az épület bejáratánál emléktábla hirdeti, hogy a svédországi magyarok 1848 és 1956 szabadságeszményeinek alapján állnak 120 személyt befogató előadótermében március 15-én és október 23-án ünnepi művokra kerül sor, máskor m és a Ház más táhclyiségeiben előadásokat, miséket, isten tiszte letek et. caertészfoglalkozisokat, önképzőkört Össze jövete letet, triű írásokat, filmvetítéseket, könyvtárat, klubesteket, gyűlésetet látogatnak • tagot és az érdek] 6-dők. Előttünk, 1988 tavaszán Magyarországró! Csurta István, Lezsák Sándor és Birinyi József a svájci Eurőpoi Protestáns Magyar Szabadegyetemtől Bárczay Gyula és Szöllősy Árpád, Amerikától pedig Lipták Béla tartat in előadást. De in járt korábban Faragó Latna, Fetdinandy György, Gosztonyi Péter, Illyés Kinga, Kinyádi Sándor, Komád György, Lőnncze Lajos, Mózsi Ferenc, Petri György és Varga László is sok más vendégelőadó mellett. Mája 15-én, vasárnap, a közös ebéd után kerékasztal-beszélgetés .Magyarságtudat—anyanyelvoktatás: tanárok, szülök, intézmények feladatai és lehetőségei" címmel. A kölcsönös bemutatkozások után a harminc részvevő kicseréli tapasztalatait. Közös a vélemény: a magyarság külíöldi megtartásának egyik legfontosabb tényezője a magyar közösségi élet Este 6-kor zsúfolt a nagyterem. Előadásunk után kérdések, vita, hozzászólások. Vacsora után mintegy harminc résztvevővel még éjszakába nyúlóan folyik a szer» ezen beszélgetés az európai és szsmerikai magyar életről, irodalomról, tz Anyanyelvi Konferenciáról mim nemzetközi magyar művelődési, tudományos és kulturális programról, és a Magyart* Világszövetségéről mim a magyarországi egypártrendszerű kormányzat egy* politikai, adminisztratív szervéről,> a magyarországi fejleményekről és a Kárpátmedence magyar nemzeti kisebbségeiről. A beszélgetést, vitákat mindvégig demokratikus nyitottság, őszinteség tolerancia és a tényekkel szembesülő nézetek revideálására való készség jellemzi Mája 16-án, hétfőn, egész apa pedagógustovábbképző szeminárium a stockholmi és környéki Bryanyelvi oktatóknak a Magyar Házban, az SMO Szövetsége Iskolabizottsága és svéd unügyi hivatalok közös szervezésében. Huszonkét tanár, tanító, óvónő cseréli ki tapasztalatait és hallgatja meg Borbándi Gyula előadását a nyugati magyar szigetekről, irodalomról, publikációkról, valamint az én beszámolómat az amerikai magyar nyelvoktatás és az Anyanyelvi Konferencia lankönyvkészllő munkájának módszereiről. Délután Szeme Imre költő és műfordító, egyetemi tanár előadását hallgatjuk, akinek több tanítványa is részi vett a továbbképző napon (Egyébként nagyszerű magyar népdal-.n6tafk*ls,tmhegY jó hangulatú egyűtldaloláskor magmk is megtapasztalhattunk.) Az ö magyar fordításában jelem meg Szolzsenytón A Gulag sngttcsoport c. munkájának elaí négy riszt, tét toteiben, 1.100 oldalon, és tavaly jelentette meg a Kalevala teljes fonllrisát «nemnek próza, fűlnek töltését i" formában, rengeteg Ideménnyel, Ízes, gyönyörű magyar nyelven. Előadásában Ismertet egy svéd nyelven most megjelent tanolmánytötetet a romániai magyar Idsebbaég elleni etnocfdimnrtl (Ungma I Trtmh kSyfvfcjejV’Slocibiflm, Contra FBriag, 1988, 1665) és /elolvas az általa fordított Kalevalából. Mindtét tönyv megjelenése az SMO Szövetsége támogatásánat is köszönhető. A beszélgetését sót módszert, tapasztalatot hoznat napvilágra; megismerűnt egy új tanlOnyvet is. Mérvéi Ferenc (és Szabó Donay Magyarét—FamiljaiMagyar című, 32Ő oldalas taneszközét. amelynet egymásai szembeni magyar és svéd nyelvű oldalai a kontrasztív nyelvoktatás előnyeit igyekeznek érvényesíteni- KOzOs a pedagógusok véleménye: a svédországi magyarnyelvoktatás jövőjéhez fontos a tanítók, szülők, gyermekek és a magyar közösségek szoros együttműködése. (KOv. a befejező rész) 1950 és 1953 között vagy másfélezer ember raboskodott a recski kényszermunkatáborban bírói ítélet nélkül. Az intemálótáborok feloszlatása után volt, akit rehabilitáltak, de sokan a mai napig nem tudták elérni a velük történt törvénytelenségek elismertetését. Az egykori internáltak most úgy határoztak: megalakítják a recski kényszermunkatábor volt foglyainak szövetségét. Céljaikról kérdeztem az egyik szervezőt, Zimúnyi Tibort. — A legutóbbi időkig magáról a tábor létezéséről sem lehetett beszélni idehaza; két esztendeje a Mozgó Világban jelent meg az első interjú, amely tényszerűen beszámolt a recski borzalmakról. Most nyáron az Alföldiyen olvashattuk egykori rabok és őrök visszaemlékezéseit. A külföldön élő volt internáltak közül néhányan megírták és megjelentették tábori krónikáikat, s igyekeztek a magyar vezetés figyelmét felhívni itthon élő társaik rehabilitációjának megoldatlanságára — sikertelenül. A sorsunk egyébként nem egyformán alakult ebből a szempontból. Volt, aki írást is kapott törvénytelen fogva tartásáról, volt, aki hiába kérte a nyugdíjába beszámítani az itt töltött éveket, azt a választ kapta, miért nem korábban jelentkezett, vagy hogy nem szerepel a munkások listáján. Volt, aki a szabadulása után nem is fordult a hatóságokhoz, mert ugyanazok ültek a székekben, akik annak idején Recskre juttatták. A szövetségnek az egyik legfontosabb oélja, hogy három és fél évtized után rendezze a rehabilitálásunkat, és a történtek feltárásával hozzájáruljon ahhoz, hogy ilyen gaztettek a jövőben ne ismétlődhessenek meg Magyarországon. — Milyen lépéseket terveznek céljaik megvalósításáért ? — Levélben fordulunk az igazságügy-miniszterhez és az államminiszterhez, akit a párt az elmúlt negyven esztendő történetének tisztázó vizsgálatával bízott meg, hogy tárják fel és tárják a nyilvánosság elé a Recsken történteket és gondoskodjanak a törvénytelenül meghurcoltak rehabi Utasáról. Ogy gondoljuk, követhetnénk a Szovjetunió példáját, ahol emlékművet állítanak fel a sztálinizmus áldozatainak. Recsken még folyik a kőfejtés, az az elképzelésünk, hogy megkérjük a bányát: hagyjanak meg egy akkora kőtömböt, amelyből kiiaragható a recski internáltak emlékszobra. A recski szövetség emellett figyelemmel óhajtja kísérni a magyar belpolitikai élet alakulását, hogy működésével hozzájáruljon egy élénk, tiszta közélet megszületéséhez. J. i. A Magyar Nemzet megkérdezte:» jy- 2^ Miért alakítottak szövetséget az egykori recski internáltak? Nagy Károly, Borbánéi Gyík, Jakabffy Ernő a stockholmi Magyar Ház (Brommá) elért
