A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-12-01 / 31. szám
• SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS HÍRADÓJA KIADJA A SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE UNGERSKA RIKSFÖRBUNDET VIII. évfolyam 31.szám Box 17, 161 26 BROMMA STOCKHOLM, 1988 december NEMZETŐR 1988. november 15. HAYNALNÉ KESSERÜ ZSUZSANNA (Buenos Aires): ; ES TŰNŐDÉSEK Tűnődések az emigrációs politika körül Fordulóban van a világ. Ili nemcsak Gorbacsov túlzottan hangoztatott glasznosztyjára és peresztrojkájára utalok, hanem a szinte hibátlanul kivitelezett „operációjára", amely a politikai sebészet mestermüve és amely által mind följebb hatol a szovjelhatalom létráján. Mindamellett, a világ két szuperhatalma szüntelen keresi az egymás közötti erőegyensúlyt. Ez nem új. Ami azonban új tünet , az a sok megoldatlan, izzó nemzetiségi kérdés fellobbanása. Mintha hirtelen lázba esett volna a világnak egyik, eddig látszólagosan statikus része. Vajon nem fújnak ezáltal új szelek? Mit lehetne ebből Magyarország javára kihozni - akárcsak parányi szellőcskét? A hivatalos magyar kormánykörök a román-magyar konfliktust igen óvatosan kommentálják és mint „szocialista államok közötti problémát" kezelik, Ugyanakkor ismeretes, hogy suba alatt az emigráció segítségét kérik - és elvárják - a fölvilágosító munkában. Mikor döbben végre rá a szabadvilági magyarság, micsoda ereje van az adott körülményekben?! Hogy mennyivel erősebb pozícióban van, mint Magyarország hivatalos képviselői? Mikor ébred rá arra, hogy a nemzeti érdekek képviselésében messze fölötte áll a hivatalos magyarországi rendszernek? Ez a legnyilvánvalóbban éppen az erdélyi kérdésben kristályosodik ki. De ugyanez érvényes a bős-nagymarosi abszurdumra is. Miért van az, hogy egyes emigrációs körök érdeklesően hajbókolva, szinte udvarolva közelednok a magyarországi hivatalosokhoz, akár Magyarországon, akár Nyugaton? Nem érti az emigráció, miben rejlik ereje? Hiszen nemhogy egyenrangú tárgyalófél a sok kérdésben alárendelt helyzetben lévő hivatalos magyar vezetéssel szemben, hanem a magyar nemzeti érdekek elősegítésében messzemenően fölényben van. Fölényben van, mert szabad. Mert kötetlen. Mert mindenhova eljuthat. Nem kell megjuhászkodnia idegen államok érdekei előtt. Nem függ sem Moszkvától, sem a Varsói Szerződés kötelékeitől, sem pedig belső pártérdekektől. Az erdélyi problematikát nem kell kizárólagosan két szocialista állam közti ügyként kezelnie. Ha akarja, fölpanaszolhatja bármely nemzetközi fórum előtt, kiemelve a mai világban oly divatos és egyből hatásos szólamot: az elemi emberi jogok lábbal tiprásál! és mindezt meggyőződésből, idealizmusból teheti. Megélhetése nem attól függ. léte, pályája nincsen ezáltal kockáztatva. Magyarországon egypártrendszer uralkodik, ám az emigrációban nemi Tűrjük el a pluralizmust, hisz nemcsak egy út vezet Rómába. Ne egymást marjuk, noha ez jól bevált, beidegződött szokásunk! Ne egymást támadjuk, okkal, ok nélkül, ne egymást igyekezzünk meggyőzni a magunk igazságról! Mert senki sem birtokosa az egyedül érvényes igazságnak. S ha Magyarország részére szabad választások által a demokráciát óhajtjuk, kezdjük azzal, hogy eltűrjük az emigrációban a „többpártrendszert". Az útkeresés lehet többféle, csak egy a fontos: tudatosodjék bennünk erőpozíciónk. Szögezzük le, mi a cél és figyeljük megfeszültén, hogy milyen új lehetőségek adódnak megközelítésére vagy az elérésére? Nézetem szerint célunk nem más, mint iparkodni mindenütt s mindenkor a nemzet érdekét elősegíteni. A szabadvilági magyarságnak nemcsak az a dolga, hogy tüntetésekkel egységesen hangol emeljen az elvetemült román sovinizmus kinövései, vagy a Dunán épülő vizgát ellen, hanem, hogy ott, ahol lehet, leszegessen a magyarországi status quo-n, akkor is, ha ez a jelen rendszer képviselőinek nem egyéni érdeke, hiszen állásuk függhet tőle. De Magyarországot vissza kell hozni Nyugatra I Mert 43 éve kényszerből Keletre szorult. Az Európai Közösség 1992-re akarja megvalósítani az egyesült, halárnélküli Nagy-Európát itt — sajnos — mindig csak Nyugat-Európáról van szó. Mindent meg kell tennünk, hogy Magyarország ehhez mind közelebb kerüljön, sőt szerves részévé váljék! Sürgető e feladatunk! A szabadvilági magyarság ezt minden köntörfalazás nélkül, nyíltan vallhalja. Éppenséggel ez az erőnk, hogy hangosan, világosan hirdethetjük, kikiálthatjuk a világba: minden lehetőt serényen megteszünk, hogy lazítsunk a kötelékeken és hozzásegítsünk ahhoz, hogy Magyarország rávezetődjék a szabadság, függetlenség és a demokrácia széles útjára, és figyeljük éberen a változó világot, hol adódik a legkisebb új rés a leszegetésre!? Ebben csakis segítségünkre van egyrészt a szocialista tábor elégedetlensége. erjedése, forrongása, recsegésoropogása — másrészt pedig az egész világkonjunktúra. Nyugaton egyek voltunk a Budapesten Erdélyért tüntető tömegekkel. A világszerte létrejött erdélyi megmozdulásokban megint egyszer tapasztalhattuk, hogy a cselekvést kipattantó erő az érzolem. Am az első szikra után legyük félre az érzelmet, mert a cse-HAYNALNE KESSERÜ ZSUZSANNA CIKKE KÖRÜL................................ Nagy érdeklődéssel kezdtem Haynalné Kessertl Zsuzsánna cikkének olvasásához. A témakör nagyon aktuális és fontos is napjainkban, mert sokfelé, sokfelöl dezorientált. Megörvendtem annak, hogy valaki foglalkozik a kérdéssel. Logikus okfejtést, útkeresést reméltem. Egykor parancsoló-helyességü, de ma talán már nem kizárólagosan kőtelező tilalomfák, megkövesedett tabuk körüli analízist vártam. A különben kitűnő cikkből ezt nem kaptam meg a számomra kívánt mértfékben, s minthogy a téma nálunk most vita tárgyát képezi, megpróbálom e sorokat eljuttatni Haynalné Kesserü Zsuzsánnának kérvén, legyen segítségünkre a kérdés további tisz tázásában. Hol húzandó a határ a Haynalné Kesserü Zsuzsánna által ajánlott "politikai érzék, ész és higgadtság" ügyünk érdekében való alkalmazása és "az egyes emigráns körök érdeklesően hajbókoló, a magyarországi hatalmasok felé szinte udvarló közeledése" között? Mert ez az utóbbi kitétel, alaposabb meghatározás nélkül veszélyes dezorientáciőt jelenthet. Bíztatást adhat a köreinken belüli jogos/jogtalan támadásokhoz és még több okot a titokban fúrká-
