A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-09-01 / 30. szám
Kerényi Károly és a humanizmus. Előadások, 1977, Kerényi Károly írásainak kivonatos bibliográfiájával. 122 I. Ara 18,- sfr. (11 F) Csak tiszta forrásból. Előadások, 1978—79. A Szabadegyetem külkapcsolatai. Dialógus. 136 I. Ara 20,- sfr. (12 F) Kiadói terv 1987/88-ra Szabó Zoltán, Terepfelverés. Szerkesztette Czigány Lóránt. (132) Szabó Zoltán új könyvének gerincét az 1945-ös korszakváltásról szóló visszaemlékezése és 1956-os naplója alkotja. 1945-ös élményei kapcsán vall nemzedéke megcsalatásáról: Magyarország demokratikus átalakulásának be nem teljesült ígéretéről. Az 1956-os forradalomnak már csak távoli aggódó szemlélője, de talán éppen ezért tárgyilagosabban tuJja megítélni előzményeit, összetevő erőit s a hatására kétségtelenül beállott változások értékét. «. A kötetet Czigány Lóránt tanulmánya vezeti be' és Szabó Zoltán életében megjelent műveinek bibliográfiája zárja le. Borbándi Gyula (szerk.), Nyugati magyar tanulmányírók antológiája. (133) E kötet tanulmányai s a már megjelent „Nyugati magyar esszéírók antológiája“ írásai voltaképpen egyetlen közös gyűjteményt alkotnak. Nyugaton élő magyar írók és tudósok magyar tárgyú értekező prózai alkotásait tartalmazza mindkét kötet, a műfaji elhatárolásnak nincs döntő szerepe. A gondos szerkesztői válogatás eredményeként a tanulmányok a szellemi élet legkülönbözőbb területeit (irodalom, nyelvészet, filozófia, szociológia, politika, történelem) ölelik fel. A két könyv 42 kitűnő szerzőjének felsorolására itt nincs helyünk, de az olvasó megtalálhatja névsorukat az Esszéírók antológiája már megjelent kötetében. Mikó Imre, Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-től 1940. augusztus 30-ig. Szöllősy Árpád előszavával. (134) Mikó Imre az Erdélyi Fiatalok csoportjának kimagasló képviselője volt. Első jelentős írása Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés (1932). 1940-ben a bécsi döntés után az Erdélyi Párt képviselője volt a magyar parlamentben. A Huszonkét év 1941-ben jelent meg. E könyv ma is aktuális, talán aktuálisabb, mint valaha. Elég, ha az előszóból néhány sort idézünk bizonyságul: „Az erdélyi magyarság román uralom alatt töltött huszonkét éve páratlan nevelőiskola volt annak számára, aki azt végigküzdötte. De a román kormányok kisebbségi politikája is intő példa mindenkinek, aki a népkisebbségi kérdéssel szembekerül: hogyan nem kell nemzetiségi politikát csinálni soknyelvű országban.“ Domahidy Miklós, Három regény: Csorba csésze — Tizenhat zár — A lapítás iskolája. Ebben a három regényben nincsenek sem mártírok, sem bűnözők, jóllehet a fölidézett korszakok mindegyike a mártíroké és a bűnözőké: 1945 télutója a Dunántúlon; az ötvenes évek eleje például Budapesten és egy éjszaka november végén, 1956-ban. Hogyan lehetett — ha lehetett — átvészelni, túlélni ezt a három égzengést „magánügyként", vagyis az áradattól lehetőleg távol, pusztán barátokba és a tisztességbe kapaszkodva? Mindhárom regény erre az egyetlen kérdésre keresi a választ. Ha a század derekán élt névtelen emberek sorsán-lehetőségein mérjük, akár magyar trilógiának is tekinthetjük ezt a három művet. Mindhárom regény eddig csak fordításban jelent meg: németül és franciául, a Csorba csésze hollandul és spanyolul is. De magyarul — ahogy Domahidy Miklós írta őket — most jelennek meg először. Lökkös Antal (szerk.), Magyar humor Nyugaton. Az EPMSz antológia sorozatát e kötettel kívánja kiegészíteni, mely válogatás lesz a Nyugaton élő és magyarul publikáló írók humoros munkáinak javából. Bíró Sándor, Románok és magyarok, 1867—1940. Az erdélyi Bíró Sándor (1907-1975) református teológus és történész volt, Kolozsvárt, majd 1945 után Budapesten működött, többek között mint főiskolai ill. egyetemi tanár. Röviddel halála előtt befejezett főművében sokoldalú, árnyalt elemzéssel veti egybe a magyarországi románság 1918 előtti életkörülményeit a magyarok 1918 utáni helyzetével „Nagyromániában“. Tárgyilagos és higgadt tudományos munka, de egyúttal elejétől végéig lebilincselő olvasmány — rendkívül fontos ismereteket közöl történelmünk egy sorsdöntő időszakáról. Karády Zoltán, Zsidó asszimiláció és osztályviszonyok Magyarországon. (Munkacím). A Könyvbarát-sorozaton kívül jelenik meg Ordass Lajos, Önéletrajzi írások folytatása (1956-1963). Válogatta, sajtó alá rendezte és az utószót Irta: Szépfalusi István. 576 I. Ara 53,- sfr. (131) Az első kötet megjelenése után újabb, rendkívül érdekes önéletrajzi feljegyzések kerültek a kötet gondozójának kezébe. A nagy evangélikus egyházi vezető ezekben részletesen leírja rehabilitálását, a püspöki tisztségbe való visszahelyezését, püspöki tevékenységét 1956—58-ig, újabb törvénytelen, erőszakos eltávolítását és végleges kirekesztését az Evangélikus Egyház életéből. Szépfalusi István korabeli forrásokat felhasználva gazdag és minden részletre kiterjedő jegyzetanyaggal látta el Ordass írását. A könyvet a Könyvbarátok a szokásos kedvezménnyel vehetik meg. Ravasz László, Válogatott írások 1945-1967. Szerkeszti Bárczay Gyula, a szöveget gondozza Husztiné Szabó Júlia. A Magyarországi Református Egyház egyik legjelentősebb vezető egyénisége, századunk kivételes tehetségű szónoka és egyik legtermékenyebb egyházi írója volt az erdélyi származású dunamelléki püspök, Ravasz László. Utolsó könyve, a Korbán, 1942-ben jelent meg. 1968 tavaszán, 86 éves korában Ravasz összeállított egy vaskos kötetnyit addig meg nem jelent írásaiból s a kéziratot kijuttatta külföldre. Az előszóban így ír: ....... leteszem 'ad fideles manus' s Istenre bízom, mikor, mi és hogyan jelenhetik meg belőle ... Legyenek áldottak azok az ismeretlenek, akik segítették ennek a könyvnek a megjelenését“. Az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület vállalta 500 példány átvételét s így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a könyv megjelenhessék. Könyvbarátaink ezt a kötetet is 33 %-os kedvezménnyel vásárolhatják majd meg.
