A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-09-01 / 30. szám
/ , nek az ügyben. Mozgalmuk szeptember középén egy 50 000-es tüntetésben csúcsosodott ki. A Tudományos Akadémia is az épitkezés leállitása mellett foglalt állást. Meghívták az Egyesült Államokban elő magyar környezetvedo professzort Liptak Belát aki az otthoni vízügyi szakértőkkel tárgyalt, sajnos eredmenytelenül. Később az angol rádió magyar nyelvű adasában elmeselte,hogy a stockholmi Magyar Házban tartott eloadasat a követség megbízottja videoszalagra vette. Ezt aztan elküldték a Tudományos Akadémiának es igy került sor a meghívásra. Velemenyem szerint a jövőben engedélyhez kellene kötni a fimezest a Házban. Talán emlékszünk, hogy Csurka István előadását is filmezték addig ott soha nem látott idegenek. # » / / A Magyar Demokratikus Forum lüggetlen társadalmi szervezette nyilvánítottá magat. Indulni kivannak -meghozza saját programmal- az or-# szágos es tanácsi választásokon is. Hitel elmen 2 havonta megjelenő lapot alapítottak es egy napilap beindítását is tervezik. Az elnökség tagjai többek között: Biro Zoltán /Országgyűlési képviselő, kit kizártak a pártból/, Csoóri Sándor, Csurka István, Lezsák Sándor. Szándékosán a vegere hagytam a szamunkra legfajdalmasabb híreket, melyek Romániából jönnek. Az 13000 romániai faluból 7000-tft teljesen megsemmisítenek. Az épületeket, templomokat lebontják. A temetőket beszantják es a falvak helyen szántóföld lesz. A lakókat ún. agráripari központokba kenyszeritik. Ezek emeletes barakkok, ahol emeletenkent 6-12 család fog lakni. Ezek közösen használjak majd az egyetlen konyhát, fürdőszobát, toalettet. A hivatalos indoklás szerint I I I / t igy akarjak csökkenteni a varos es falu közötti különbségét es növelni a mezógazdasagilag hasznosítható termőföldet. A román mezőgazdaság fellendítéséhez nem több földterületre, hanem hatékonyabb művelésre lenne szükség.Ez a "buldozerpolitika" az egész roman népét súlyosan érinti, mégis a nemzetisegekre jelenti a legnagyobb veszélyt, hiszen létükben fenyegeti okét. Az egész világ tiltakozik ezen ördögi terv ellen. Budapesten 100 000-en tüntettek a Roman követség elött/más források 50 000-et említenek/. Ennek következménye az lett, hogy Ceausescu bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust es a soha meg sem nyitott bukaresti Magyar Kultúra Hazat.Napokig le volt zárva a két ország között a(határ. Mé^ a diplomáciái kapcsolatok megszakításával is fenyegetőzött. Valószínűleg szovjet nyomásra hajlandó volt találkozni Grész Károllyal Aradon, de a tárgyalások semmi konkrét eredményt nem hoztak. Abuldozerek az első 3 magyar falut mar elsöpörték. Október 8-án 12 órakor tiltakozó felvonulást tartunk a Sergeis Torg-on. Kérjük minnel többen gyertek el. Tiltott fehér virágok Ht alaposan belegondolok, egynémely Intő azö, berzenkedés és tiltakozás igazi tartalma nem li az, hogy „ne avatkozzunk be más ország belügyelbe", hanem inkább az, hogy ne avatkozzunk be a saját külügyeínkbe sem. Való igaz: akármilyen hihetetlen, vannak a világon városok, amelyek főtereiről, parkjaiból, virágágyásaiból kitiltották a /ehér virágokat. Meghökkentő, ugye? Ott azonban mindenki érti. Olyan kertészet ugyanis nincsen, amelyben ne ragyogna a zöld, ne harsogna a piros. Nos, mivel a piros meg a zöld mindenképpen elkerülhetetlen — a fehéret kell letiltani, nehogy, urambocsá', mindenki szeme.láttára összeálljon a magyarok szubverziv piros-fehér-zöldje. Nem tudom, milyen következménye lenne, ha egy park közepén ilyen felforgató színösszetételbe esküdnének össze virágok, a levelek, a füvek — talán valakik nagytitokban elmosolyodnának, meghatódnának, összenéznének — ám azt hiszem, ha nem lenne tilalmas, a legmagyarabb szív és szem sem venné észre. Ámbár lehet, hogy mégis észrevennék. Például azok a tanárok, akiknek feje fölött, a tanári szabóban, ott díszeleg már a felirat, amely előírja: milyen nyelven beszéljenek egymás között. Nem, ez mégsem külügyünk. Nem külügy az, mi belül fáj, és ennyire. Ami Ilyen érthetetlen és megmagyarázhatatlan. Az talán még követhető lenne — két világháború közötti, úska logikával —, hogy Valahol a világon az államrezon veszedelmesnek véli a plros-fehér-zöld lobogót (holott az nemcsak a magyar államé, hanem a magyarságé is) — azt azonban már nem lehet ép ésszel fölérni, hogy a virágok színeinek összecsendülését, anyanyelvek zengését betiltják. S minthogy Magyarország sem csak külügye a határon túli magyaroknak — az ő szorongásuk, szorongatottságuk, megalázásuk sem lehet pusztán állami és külpolitikai kérdés. Döry Imre Orfüi Tó-show Futás az Erdélyből menekültek javára A július 29-től augusztus 7-ig tartó Orfüi Tó-show köreiében július 30-an futóversenyt szerveznek a tó körül. amelyre a nevezési díj 20 Ft. — vagy ennél önkéntesen felajánlóit nagyobb összeg. A befolyt összeget átutalják az Erdélyből menekültek javára. A jelentkezőket a Pécsi-tó szigetének bejáratánál várják délután 6 órától. A megváltott rajtszám egyben belépő is a 19 órakor kezdődő műsorra, amelyben szerepel Kitin Ildikó erdélyi bábművész, majd 20 órától MaUsa Zoltán humorisla és a házigazda Nagy Bandó András szórakoztatja a közönséget. Este 21 óra után rajtolnak a futók, akik egyszer, vagy kétszer futják körül a tavat (6. ill. 12 km). A szervezők szerelnek a fényt a Romániában élő magyarok ügyére irányítani, ezért kérik, hogy a futók zseblámpával érkezzenek, a mezőny szóródása után így fénygyöngysorral ölelik körül a tavat a mozgó fénypontokként haladó futók. A távok győztesei állandó belépői kapnak az Orfüi Tóshow valamennyi további rendezvényére. DIURNUS