A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)

1988-06-01 / 29. szám

Idei márciusi nemzeti ünnepünk emlékezetes marad.Nem csak azért,mert az ünnepség előadója Csurka István volt, akinek lényeglátó,a valéságot nem kendőző mondanivalóját minden magyarnak - otthon és idekinn - meg kell szívlelnie; azért is,mert hosszá idő éta ez volt első alkalmunk, amik or a közönség az egész Kárpátmedence magyarjaiból tevődött össze.Köztük voltak 75-en a Tanumshede-i tábor áj menekültjeiből, jórészt erdélyiek,akiket autóbusszal hozattunk be az ünnepségre,rövid városnézéssel és uzsonnával egészítve ki látogatási programjukat .Az ezzel kapcsolatos többlet-költségek részleges meg^térítéséért ezáton mondunk köszönetét a S •M.O.Sz.-nak.Az ünnepségen az előadó-termet 260 főnyi közönség töltötte meg — zsáfolásig.

Nem sokkal ezután,április 9»-ón rendeztük meg - végre - Lezsák Sándor és Birinyi József közös előadóest jót.Mindkettő jükben nagyon rokonszenves, "nekünk való" előadót ismerhettünk meg előadóestjük és a rákövetkező,fehér asztal melletti beszélgetések során,amelyekre Hasznos István "Budapest" vendéglőjében került sor.Birinyi őszre ájabb,ezúttal önálló svédországi előadóprogramot tervez.

Tavaszi programunkat Borbándi Gyula és Nagy Károly közös előadásával zártuk. Józan,felelősségteljes mondanivalójuk jól beleillik az utóbbi évek ilyen és hasonló tárgyá előadásainak sorába.A sokfelé tagolt magyarság közös kultárális és történelmi örökségének megőrzése és ápolása olyan feladat,amely valamennyiünk felelős és munkás közreműködésével oldható csak meg.Az előadás után - mint Csurkáékkal, Le zsákkal és Birinyivel - ismét a "Budapest "-ben folytattuk a programot,fehér asztal melletti baráti együttlétben.