A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-06-01 / 29. szám
AZ ERDÉLYI /ROMÁNIAI/ MAGYAROK Az Országos Szövetség és a Contra kiadásában megjelent UNGRAft® I TRANSSYLVANIEN, 156 oldal. A lundi Bibliotektjänst /Könyvtárszolgálat/ rövid recenziója szerint "nyelvezete tudományos, elsősorban a nemzetközi politika és a nyelvtudorány témaköreiben mozog" ... "a szerzők tárgyilagosan érvelnek...” Az első fejezet a lundi egyetemen nemzetközi politikát tanuló Tamás Gellért tanulmánya, melyben bemutatja az élet minden területén, de különösen az oktatásügyben és általában a kultúrában megnyilvánuló rcmánositást, sok pontos adattal. Forrásmunkái között megtaláljuk az emigráns magyar irodalom legértékesebb műveit: Illyés Elemér: Nationale Minderheiten in Rumänien, 1981, s ennek angol változatát /1982/, a Ccnmittee for Human Rights in Rtmania /New York/ kiadványait, a Magyar Füzetek 5. számát /Kisebbségben, 1979,/ Transylvania: Hie Roots of Ethnic Conflict, ed. Cadzcw, Ludányi, Éltető /USA, 1983/ és néhány mas nyugati es reman szerző angolul megjelent ltunkéit. Az Europaparlament egyik bizottsága a svéd Kurt Hugosson elnöklete alatt felsorolja a nemzetiségi elnyomás főbb pontjait és felhívja a román kormányt nemzetiségi politikájának megváltoztatására /1984/. Sajnos semmiféle szankciót nem helyeztek kilátásba, de maga a tény, hogy elítélik a nemzetiségi elnyomást, nagyjelentőségű. A bizottság jelentése teljes egészében svédre fordítva található a könyvben. Egy fejezet az 1984-ben Romániából kicsempészett Memorandum svédre fordított szövege. Szerzői a svédek és általában nyugateurópaiak előtt magától értetődő dolgokat követelnek: hogy a magyar gyermekek magyar óvodába és iskolába járhassanak; hogy az erdélyi magyar kultúrát, hagyományokat, ne tekintsék a rónán kultúra egyik ágának; hogy a magyarlakta területeken a hivatalokban a magyar nyelvet is használják /amit különben az alkotmány is élőir/ stb., stb. A Memorandumot annakidején a madridi konferencia résztvevőinek küldték el; szövegét az emigráns magyar sajtó is közölte, de svédre eddig nem volt lefordítva. Szőcs Géza, a Memorandum egyik szerzője, két levelet írt /1984-ben és 1985-ben/ a román kdimunista párt központi bizottságának, melyekben bátran és tárgyilagosan érvel a fentemlitett és sok más követelés mellett, utalva arra is, hogy az elmúlt évszázad történelmét a mai román kormány torzítva ábrázolja - a románok távolról sem voltak annyira hátrányos helyzetben 1918 előtt Erdélyben mint ahogy azt állítják /a valóságban sokkal több joguk és szabadságuk volt mint ma a mániái kisebbségeknek/. - Szőcs Géza javasolja továbbá egy kisebbségi világszervezet létrehozását az ENSz keretein belül. Mindez a legtöbb svéd előtt új, ismeretlen, sőt - nehezen érthető. Még inkább áll ez arra a fejezetre, melyben a reran nyelv és nép kialakulását elemzi egy 275 oldalas monográfia összefoglalásaként André Du Nay /álnév/. - Ma a határok me^iúzása, vagy az egyes népek emberi jogai nem olyan dolgoktól függenek, mint pl. az, hogy őseik mikor telepedtek le mai lakóhelyükön. Ennek dacára szükséges foglalkozni a dákoromán kontinuitás elméletével. A román kemnunista párt programjában benne van az az elmélet, - mint tényl - hogy a mai Románia egész területén több mint kétezer év óta laknak a románok s a többi jelenleg ott lakó nép csak később vándorolt be oda. A "bevándorlók" pedig "gyorsan integrálódtak a meglevő társadalomba, csatlakoztak az őslakossághoz" ... "mind erősebben kötődtek a román néphez, ehhez az országhoz". Tamás Gellért tübbszöt utal erre, a Menőrandim pedig mint a magyarság degradálására használt elméletet említi. A legtalálóbb, tömör jellemzést a kitűnő svéd iró, Folke Isaksson adja meg előszavában:"az uralmon levő kormányzat Herrenvolk-elmélete". Az erős román propaganda eredményeképen Nyugaton is sokan elfogadják - Du Nay monográfiája az egyetlen modem munka, melyben, elsősorban a rónán nyelv beható elemzése alapján, be van bizonyítva a kontinuitás-elmélet tarthatatlansága /lásd pl. Herbert Izzó, 1985/. Ezzel a ronánositó politika elvi alapja - ahogy azt a mai rónán vezetés felfogja - meg van döntve. Ebben a kötetben annyi emberi és magyar szempontból fontos adat van, hogy azt széles körökben - svéd ismerősek, barátok körében - kellene terjeszteni1 Folke Isaksson előszavában megrendítő szavakkal vázolja fel az erdélyi magyarság nehéz helyzetét, megadva saját véleményét is: "Erdélyben él Európa legnagyobb kisebbsége, nyolc-tízszer több ember mint egész Izland lakossága, s ez a kisebbség évről évre és napról napra ki van téve annak, hogy jogait megnyirbálják vagy teljesen elveszik. Ezt égbekiáltó botránynak tartom, amit nem szabad olcsó szellemeskedés mögé rejteni Draculáról és sötét erdőkről, farkasemberekről és ijesztő mesebeli kastélyokról." UNGRARNA I TRANSSYLVANIEN (RUMÄNIEN) Ungerska Riksföreningen och förlaget Contra har givit ut bőkén UNGRARNA I TRANSSYLVANIEN, 156 sidor. Enligt Bibliotektjänsts (Lund) korta recension är "spräkdräkten akademisk, bőkén har en huvudinriktning mot ämnena intemationell politik och spräkvetenskap" ... "författama argunenterar sakligt". Första artikeln är skriven av Gellért Tamás, son studerar intemationell politik vid Lunds universitet. Han beskriver rumäniseringspolitiken i Transsylvanien inom undervisningssystemet, kulturlivet, och andra omráden. Bland hans källor áterfinns de värdefullaste arbetena av den ungerska emigrant-litteraturen, som Elemér Illyés: Nationale Minderheiten in Rumänien. 1981, och dess engelska version (1982), skrifter frän Committee for Human Rights in Rumania, New York, Transylvania: The Roots of Ethnie Conflict, ed. Cadzow, Ludányi, Éltető, (USA, 1983), och nágra andra författare i Vast, men ocksá rumänska författares skrifter pä engelska. En konmitté (ordförande: Kurt Hugosson) inom Europapariamentet räknar upp de viktigaste punktema av det nationalistiska förtrycket i Rumänien och vädjar tili den rumänska regeringen: sluta med diskrimineringen! (1984). Tyvärr ställdes inga sanktioner i utsikt, men att denna vädjan framfördes har ändä stör betydelse. Kcmmitténs rapport är i sin helhet översatt tili svenska. Ar 1984 smugglades ut frän Rumänien ett Memorandum tili deltagama vid Madrid-konferensen. Kraven sem författama ställer är heit självklara för svenskar och andra västeuropéer - som t ex att ungerska bam skall fá gä i ungerskspräkiga förskolor och skolor; att den ungerska kulturen i Transsylvanien inte skall betraktas som en förgrening av den rumänska; att i omráden där ungrare bor, skall deras spräk användas även hos myndighetema, osv. ,osv. Texten har publicerats i de fiesta ungerska emigrant-tidskriftema i Väst, men tili svenska har den tidigare inte varit översatt. Géza Szöcs, en av Memorandum-s författare, skrev tvä brev (1984 och 1985) tili det rumänska komnunistpartiets centralkommitté, i vilka han argumenterar för kraven enligt ovan och för mänga andra krav frän den ungerska minoriteten. Han pápekar ocksá att den förvrängda rumänska historieskrivningen överdriver förtrycket som rumänema i Transsylvanien levde under főre 1918 ( - de hade betydligt fler rättigheter och friheter än minoritetema har i dagens Rumänien). - Szöcs föreslár ocksá skapandet av en organisation inom FN-s ram för världens minoriteter. Alit detta är nytt, okänt och kanske svärbegripligt för de fiesta svenska läsare. Ännu mera gäller detta kapitlet sem handlar om rumänska sprákets och folkets Ursprung och uppkomst, - en sammanfattning av en 275-sidig monografi av Andre Du Nay (pseudonym) . - Gränsdragningen eller de mänskliga rättighetema som de olika folkslagen har beror idag inte pá sádana saker som t ex tidsperioden när ifrágavarande folks förfäder bosatte sig i det aktuella omrádet. Trots detta är det nödvändigt att undersöka hur det förhäller sig med den s k dakoromanska kontinuitetsteorin. I det rumänska kommunistpartiets program har man tagit med teorin - men som ett faktum! - att rumänema har sedan átminstone tvátusen ár tillbaka levt i heia det nuvarande Rumänien, och att de övriga nationalitetema vandrade in där längt senare, "de integrerades snabbt till det existerande samhället" ... "de har alltmer blivit bundna tili det rumänska főiket, till detta land." Gellért Tamás tar upp denna teori och den är ocksá omnämnd i Memorandum, som stötande för ungrama. Den framstáende svenske författaren Folke Isaksson ger den mest träffande och koncisa beskrivningen: "den härskande regimens herrefolkteori." Som en följd av den intensiva runänska propagandán accepteras denna teori av manga även i Väst - Du Nays monografi är det enda modema arbetet som, - främst pá grund av en detaljerad analys av det rumänska spráket, - bevisar att kontinuitetsteorin är felaktig (se bl a Herbert Izzó, 1985). Därmed är den principiella gründen av runäniseringspolitiken - som den uppfattas av dagens rumänska ledning - omkullkastad. I denna volym firms ur allmänmänsklig och ungersk synpunkt sä mänga viktiga uppgifter att den borde spridas i vida kretsar! Folke Isaksson tecknar i sitt förord koncist en skakande bild av den ungerska minoritetens svára läge och uttalar sin egen uppfattning: "I Transsylvanien lever den största minoriteten i Europa, ätta ä tio gánger större än Islands invánarantal, en befolkning som ár efter ár och dag efter dag fár se sina friheter inskränkta eller upphävda. Jag anser att detta är en himmelsskriande Skandal som inte fár gömnas bort bakon putslustiga skämt om Dracula och mörka skogar med varulvar och skräckinjagande sagoslott."
