L. Lőkös szerk.: Studia Botanica Hungarica 27-28. 1996-97 (Budapest, 1978)

Szerdahelyi, Tibor, Penksza, Károly, Dobolyi, Konstantin Z., Szollát, György, Kapocsi, Judit; Figeczky, Gábor: Vegetation and point-mapping survey in the strictly protected areas of the landscape protection area of the Pilis Mts (Hungary)

CSONTOS, P. (1996): Az aljnövényzet változásai cseres-tölgyes erdők regenerációs szukcessziójában. (Regeneration succession of sessile oak-turkey oak forests: processes in the herb layer). - Synbiologia Hungarica 2(2): 1-122. DOMOKOS, J. (1938): Terem-e Cotoneaster integerrima az Osmátrában. - Borbásia 1: 9-10. DOMOKOS, J. (1939): Beiträge zur Pflanzengeographie der Umgebung von Budapest. - Borbásia 1: 142-145. DOMOKOS, J. (1944): Adatok a hazai Cotoneasterek ismeretéhez. - Borbásia Nova 21: 1-2. FACSAR, G. (1993): Magyarország vadontermő rózsái. (Native and naturalized Rosa species of Hungary). - Publ. Univ. Horticult. et Ind. Aliment. 53(Suppl.): 75-128. FEICHTINGER, S. (1864): Adatok Esztergom-megye flórájából. [Beiträge zur Flora Komitates Esztergom], - MOT Vándorgy. Münk. 9: 264-285. FEICHTINGER, S. (1899): Esztergom megye és környékének flórája. [The flora of the Esztergom county and its surroundings]. - Esztergom, 456 pp. FEKETE, G. (1988): A Pilis-hegység természetes növénytakarója. - In: PÉCSI, M, (ed.): Magyarország tájföldrajza 6/2. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 424-^426. FEKETE, G. and JAKUCS, P. (1957): Néhány karsztbokorerdőfaj elterjedési adatainak katalógusa Magyarországról. (Katalog der Verbreitungsdaten einiger Karstbuschwaldarten Ungarns). Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 8: 181-195. FEKETE, G., VIRÁGH, K. and HORÁNSZKY, A. (1987): Facies and their response to perturbation in a turkey oak-sessile oak wood. -Acta Bot. Hung. 33(1-2): 19—40. FEKETE, G. et al. (1994): Foundations for developing a national strategy of biodiversity conservation. (A report prepared by the Committee on Ecology, Biology Section, Hungarian Academy of Sciences). - Acta Zool. Acad. Sei. Hung. 40(4): 289-327. GRÜNDL, I. (1863): Berg Pilis bei Gran in Ungarn. - Österr. Bot. Zeitschr. 13: 16. HORÁNSZKY, A. (1957): Adatok a Pilis-hegység flórájához. (Angaben aus dem Pilis-Gebirge). Bot. Köziem. 46: 251-256. JAKUCS, P. and FEKETE, G. (1987): A Dunántúli-középhegység természetes növénytakarója. - In: PÉCSI, M. (ed.): Magyarország tájföldrajza 6/1. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 337-354. JÁVORKA, S. (1904): Adatok a Pilis-hegység növényzetének ismeretéhez. (Angaben zur Kenntnis der Vegetation des Pilis-Gebirges). -Növ. Köziem. 3: 119-120. JÁVORKA, S. (1915): Kisebb megjegyzések és újabb adatok. (Kleinere Bemerkungen und neuere floristische Daten. II.). - Bot. Köziem. 14: 62-68. JÁVORKA, S. (1926-1936): Kitaibel herbáriuma. - Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 24: 428-586, 26: 97-210, 28: 147-196, 29: 55-102,30: 7-118. JÁVORKA, S. (1940): Növényelterjedési határok a Dunántúlon. - Math. Term. Tud. Ért. 59: 967-997. KERNER, A. (1857): Das Pilis-Vértes-Gebirge, eine pflanzengeographische Skizze. - Verb, zool.bot. Ges., Wien, 7: 257-278. KOVÁCS, M. (1962): Die Moorwiesen Ungarns. - Akadémiai Kiadó, Budapest, 214 pp. LENGYEL, G. (1906): A Pilis-hegy környékéről. (Aus der Umgebung des Pilisberges). - Magyar Bot. Lapok 5: 15-18. LENGYEL, G. (1909): Néhány ritkább növény újabb termőhelye Budapest környékén. (Neue Standorte einiger seltenerer Pflanzen in der Umgebung von Budapest). - Magyar Bot. Lapok 8: 335-336. PENKSZA, K. (1991): A checklist of vascular plants for two localities at Esztergom, Hungary. - Abstracto Botanica 15: 63-65. PENKSZA, K. ( 1992«): Adatok a kesztölci Fehér-szirt és környékének flórájához. (Floristic data of "Fehér-szirt" and its surroundings, near the village of Kesztölc). - Bot. Közlem. 79: 47-52.